Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A PESTI UTCA ÚJSÁGJAI - LIPTÁK DOROTTYA A családi lapoktól a társasági lapokig

A családi lapoktól a társasági lapokig Újságok és újságolvasók a századvégen LIPTÁK DOROTTYA A szertelen kamaszlány „Azok, akik ma itt a te körutaidon, avenue-iden hetvenkednek, ragyognak, és tüntetnek, 30 évvel ezelőtt még sehol sem léteztek, vagy ami ugyanannyit jelent, lenn voltak egy alakuló világ forrongó mélyében" „Fiatal vagy, és mert fiatal, a legérdekesebb minden nagyváros között. Szép, nagy kamaszleány, vájjon micsoda asszony lesz belőled?!"

1 Fzt a századfordulóig terjedő 30 évet, a növekedésben lévő ricsajos, szertelen kamaszlány éveit próbáljuk felidézni, „amikor a budapestiek bizonyos kellemes, naiv szívdobogással mentek végig az aszfalton egy magyar világváros szenzációjával".

2 Azt a korszakot, amikor már állnak és épülnek a Sugár út palotái és bérházai, bár a Nagykörút még itt-ott foghíjas. Budapesten bécsi mintára hódít a historizmus, mely formai gazdagságával, stílusbeli sokszínűségével alkalmasnak mutatkozik arra, hogy mind a főváros arculatát formáló liberális arisztokrácia és a polgárosodó nemesség, mind a feltörekvő, többnyire idegen eredetű polgárság kifejező eszközévé váljék. Bár kétségtelenül igazat kell adnunk a kultúrfilozófüs Hermann Lübbének, aki a köz- és magánépületek cifraságára utalva a historizmus terjedését és népszerűségét a „Gründerzeit-társadalom" ún. kompenzációs támaszaként értékeli, egy olyan kor kifejezési eszközeként, amikor felbomlóban vannak a régi tradíciók és í. Ambrus Zoltán: Nagyvárosi képek. Tollrajzok. Bp., 1938. 144. old. 2. Kosztolányi Dezső: írók, festők, tudósok. Bp., 1958.1. kötet 219. old.