Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A PESTI UTCA ÚJSÁGJAI - BUZINKAY GÉZA Bulvárlapok a pesti utcán

gyedérc adtak ki ilyen engedélyt. Később azonban folytatódott a rikkancsok számának növekedése — természetes módon, hiszen ez volt a példányszámnövelés egyik fontos feltétele. Az 1930-as évek elején Az Est lapkonszernjének hat és félezer alkal13 mazottja közül 6100 fő volt a terjesztő. Az első valódi bulvárlapok 1887 novemberében jelent meg Wodianerék új vállalkozásának, a Kis Ujság-nak a mutatványszáma, melynek programja így szólt: „Tetszetős a formája, bő a tarisznyája, potom pénz az ára!...Az élet mindennapi nehéz gondja sok-sok ezer embert tart nehéz munkában, akinek kevés idő jut a pihenésre, újságolvasásra és ezért röviden, de alaposan szeretnek értesülve lenni a világ folyásáról. Ez a sok-sok ezer ember vegye kezébe a Kis Újságot. Megtalál benne mindent, amire szüksége van, szíve-kedve szerint."

14 A lapot Budapesten 2 krajcárért árulták, s képes borítójának az alján ilyen és hasonló figyelemfelkeltő tartalommutatókat talált az olvasó: „ÉRDEKES! Merénylet a cár ellen. (Méregkeverő nihilisták.) — Gyilkosság az őrültek házában. — Letartóztatott könyvelő. (82,000 forintos csalás.) — Borzasztó vasúti szerencsétlenség. — /1 pozsonyi sikkasztás. (Újabb részletek.) stb."

15 Ez a tartalomkiemelés akár a közel két évtizeddel később kialakuló szenzációsajtó valamelyik lapjából is származhatna: a cí13. Vásárhelyi Miklós: Az Est-lapok 1920-1939. In: Az Est-lapok 1920-1939. Repertórium. Összeáll.: Pesti Ernő. I. köt. Bp. 1982. VII. meket láthatóan azzal a szándékkal fogalmazták, hogy a rikkancsok kiabálhassák azokat. Mégis ezt a korai Kis Újság-ot a kortársak nem tekintették bulvárlapnak, inkább a „nagyvárosi népújság" kategóriájába sorolták. Nem volt benne mellbeverő újdonság: harsány hírek közlése mellett politikai nevelőszerepet is be kívánt tölteni (függetlenségi szellemben), formátuma és tipográfiája a hetilapokra emlékeztetett. Mindennek eredményeképpen a Kis Újság példányszámai 1890 körül még alig haladták felül a sikeresebb politikai napilapok példányszámának félét (15 000).

16 Ez az újság valójában még átmeneti jelenség volt, s inkább csak szándékában, mint megvalósulásában tekinthető bulvárlapnak. A Budapesti Hírlap tulajdonos-főszerkesztőjének, Rákosi Jenőnek a vállalkozásához és a Millennium évéhez kapcsolódik az első igazi magyar bulvárlap, az Esti Újság megindulása. Rákosi kiadóhivatalának főnöke, Zilahi Simon szerepelt kiadótulajdonosként, a lap felelős szerkesztője Barna Izidor volt. Barnát a riport mint sajtóműfaj egyik magyar nyelvű megteremtőjeként tartják számon. Valóban, a riport talán a legfontosabb szerepet játszotta a bulvárlapok sikerében. Zilahi kettős célt tűzött maga elé: olcsó lap kiadását (1 krajcár volt az ára, amit úgy ért el, hogy csupán négy kisalakú oldalt tett ki a lap), és gyorsan megszerezhető információk nyújtását. „Ezzel az újsággal naponkint délután 4-5 óra közt a közönség 14. Idézi: Dersi Tamás-Szántó Tibor: A magyar sajtó képeskönyve. Bp., 1 973.84. old. is. Kis Újság, 1890. l.sz. 16. Goldberger A. V.: Zeitung-Catalog, Hírlap-Jegyzék. Bp., 1889.