Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A PESTI UTCA ÚJSÁGJAI - BUZINKAY GÉZA Bulvárlapok a pesti utcán

kezébe egy olyan esti újságot fogunk adni, a milyenhez hasonlót nyomdai kiállítás, zsurnalisztikái földolgozás és olcsóság dolgában csak a nagy világvárosokban találunk — írta a beköszöntő vezércikkben. Közéletünk nagy nyilvánossága és páratlan élénksége mellett az események jóformán a közönség szeme láttára és füle hallatára történnek: még az igénytelenebb esemény híre is alig egy óra alatt befutja a várost a telefon szárnyain, kíváncsiságot, érdeklődést, izgalmat keltve. A nagyvárosi ember megkívánja, hogy a mikor napzártakor leteszi szerszámát, becsukja üzletét, hazajön hivatalából, vagy mielőtt elmenne zsúrra, klubba, színházba, mulatságba, röviden tájékozva legyen a záródó nap eseményeiről, hogy aztán annál nagyobb érdeklődéssel várja reggeli újságja kimerítő jelentéseit. Ha helyesen ismertük fel a közönségnek ezt a szükségét, akkor a szíves fogadás reménységével lépünk elébe Esti Ujságunkkal, mely nem lesz függeléke, kiegészítő toldaléka más újságnak, hanem önállóan szerkesztve, gyorsan és tömören, teljes képét fogja adni a napnak. Informálni, értesíteni, ez a tisztán zsurnalisztikái szolgálat lesz a főfeladatunk (kiemelés tőlem — B. G), akár politikáról legyen szó, akár bármi másról. E törekvésünket lelkiismeretesen fogjuk venni, támaszkodva a B udapesti Hírlap-vállalat szellemi és anyagi erőire, a melyeknek teljességéről, megállapodottságáról és megbízhatóságáról talán szükségtelen e helyen szólanunk." A tömören megfogalmazott programban figyelemre méltó, hogy az újító öntudatá17. Esti Újság, 1896. október 13.1. old. val vállalt informálás és a szükségletek felismerése mellett mentegetőzésre is késztetést érzett a szerző, szintén az újítások miatt. Még nem a lehengerlőén sikeres üzletember hangja szólal meg az Esti Újság beköszöntő számában. A négyhasábosra tördelt újság tipográfiai tekintetben a hírlapi hagyományokat folytatta, és hiányoztak a feltűnő, harsányan kiemelt címek. Valójában a címek szerepe ekkor még jelentéktelen, a cikkek többségének címe sincs a teljes névtelenségbe burkolózó lapban. Rovatai a következők: Világ folyása (külföldi hírek), Főváros, Irodalom és művészet, Táviratok, Hírek, Sport (ez elég korán elmarad), Törvényszék, Közgazdaság. Az utolsó oldalon kezdetben két-három apróhirdetést lehetett olvasni, melyek száma idővel módfelett gyarapodott. A szereplő személyekről egy-egy fametszetes rajz is megjelent. Az illusztrációk is jelezték, hogy a lap szerkesztőit a személyekre vonatkozó hírek érdekelték elsősorban. Egyébként erősen politikai és közéleti volt a lap beállítottsága, a szenzációk, rendkívüli események, nagy bűnügyek itt még elhanyagolható szerepet játszottak. Az év végén, 1896. december 5-én megjelent a Friss Újság első száma. Címe egyszerre utalt hírszolgálatának frissességére, amellett arra is, hogy korán reggel került az utcára. A lap szakított a politikai híradás kitüntetett szerepével, szerkesztője, Habár Mihály az induláskor így vallott elképzeléseiről: „Ez az újság azért született és azért fog élni, hogy elolvastassa magát mindenkivel, aki magyarul olvasni tud és akit