Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

IRODALMI TÜKÖR - HELTAI JENŐ Yvette Guilbert

KONTRÁNK. Ej, dehogy tetszik, menjen az utamból. LORINCZ. No, no, keresztül ne lépjen! (Félre lép.) KONTRÁNÉ. (Kontraeleibeáll,gúnyosan.)]6 mulatságot, kedves Kontra ur! KONTRA. Köszönöm! KONTRÁNÉ. Köszönöd? Hát még csak nem is pirulsz? KONTRA. Nem én! KONTRÁNÉ. Nem? No ez már sok! Világosan bevall mindent! KONTRA. Hiszen itt nincs mit tagadni. KONTRÁNÉ. Igaz, nincs, mert rajta kaptalak! Oh te semmiházi, hát igy akartál kijátszani engem? KONTRA. Én? mivel? KONTRÁNÉ. Mivel? hát nem azt bizonyítja minden lépésed, minden tetted, hogy engem cserben akarsz hagyni? KONTRA. Nem értelek. KONTRÁNÉ. De értelek én; értek én már mindent! Uram fia! lecsal ide, a világ végire, a hol soha még az apám se járt, lecsal, hogy a fiam után leskelődjem, s annak hire sincs, ő pedig ime, egyszerre folytatja a régit! KONTRA. De kérlek, Miklós itt van. KONTRÁNÉ. Nincs! KONTRA. De biz itt van! KONTRÁNÉ. Nincs, magának nem hiszek, maga engem milliószor megcsalt, s most is abban jár! (Körülnéz a nőkön.) Igen, igen, kisasszonyok, ez az ur az én megölő gyilkosom! MIND. Ah. ah! KONTRÁNÉ. Tudják, mért csalt le ide? hogy a régi kedvesét lássa, hogy vele újra viszonyt kezdjen, mert én már öreg vagyok neki. KONTRA. Krizsa! elment az eszed? KONTRÁNÉ. (A nőkhöz.) Kérem, mondják meg, hogy melyik a kedvese? RÉZI. Miféle kedvese? KONTRÁNÉ. A ki után idejött! Mert van ám ennek minden bokorban, a merre hajdanában járt, ágens korában sok lányt elcsábított, de látom, hogy engem tett legnagyobb bolonddá. KONTRA. Igazad van, a nagy féltékenység egészen elvette eszedet. Futó bolond se tesz ennél bolondabbat. Es hogy neked ebben is igazad legyen, hát itt hagylak fiastul, mindenestül csakugyan végképen, mert már tovább nem tűrhetem őrültségeidet! (ínéiul a kapu jelé.) KONTRÁNÉ. Hó! fogják meg, ne ereszszék! szökik! (Senkise nyúl hozzá.)