Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A PESTI UTCA ÚJSÁGJAI - BUZINKAY GÉZA Bulvárlapok a pesti utcán

A PESTI UTCA ÚJSÁGJAI a pesti utcán BUZINKAY GÉZA M

osszú múltra tekint vissza az a lapkiadói és szerkesztői törekvés, hogy olyan időszakos kiadványt adjanak közre, mely a lehető legszélesebb olvasói körökhöz, a tömegekhez szól. Tömegeknek szóló újságot akart kiadni Vajda Pál, amikor megjelentette a fametszetes illusztrációkat is közlő Garasos Tár-t 1834-ben, majd Vas Gereben a Nép Barátjá-v&\ a forradalom idején, Pákh Albert az 1854-ben megindított Vasárnapi Ujság-ga\, 1877-től pedig meg-megújuló kísérletei során Wodianer Fülöp mint kiadó (Budapest, Kis Újság). De hiába alkalmaztak többé-kevésbé korszerű technikát, és hiába okoskodtak a külföldi példák alapján hibátlan logikával, ha nem akadt elég olvasó. Az alacsony példányszám nem tette lehetővé sem a valódi olcsóságot, sem a huzamos fennmaradást — az erős nevelői szándék, az „eszmehirdető" igény pedig eleve elfedte az üzleti látóhatár tekintélyes részét. A tömegsajtó megszületéséhez nélkülözhetetlen tehát: a kellően népes potenciális olvasóközönség, az adott lap által elérhető közelségben; olyan technika, amely lehetővé teszi a gyors hírközlést, valamint az olcsó és gyors lapelőállítást minél nagyobb példányban. Az olvasni tudás egyedüli kulturális tényezője mellett a fejlett infrastruktúra és az üzleti szellem a döntő. Az üzleti szellem elsősorban azt jelenti, hogy az összpontosított figyelem középpontjában az ügyfél, a vásárló áll, akinek igényeit kívánja kiszolgálni az „üzlet", a „kereskedő". Az öncél helyett kifelé fordulást, nyitottságot igényel — de az üzletiesség a magyar kulturális életben általában csak gyanakvást szült.Talán ez is oka annak, hogy a magyar nyelvű tömegsajtó lét-