Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

AZ OPERETT - HANÁK PÉTER A bécsi és a budapesti operett kultúrtörténeti helye

házba. De hogyan, mivel őrizte meg varázsát a Csárdáskirálynő ötven, hetven év múltán, Honthy Hanna után is, a rockzene és a legmodernebb musicalek korában is? És nemcsak Bécsben, Budapesten, hanem Németországban, Oroszországban és Amerika több nagyvárosában is. És nemcsak a köz-közönség, hanem az igényes, művelt értelmiség köreiben is. Egyáltalán, miben rejlett a bécsi-budapesti operett nemzetközi és emberközi sikerének titka? Elsősorban a zenéjében — természetesen a mesterművekre gondolunk — a közönség több rétege is megtalálta a maga ízlésének megfelelő muzsikát, a számára élvezeteset, a vígoperától a kabarésanzonig, a valcertól a ragtime ritmusáig. Ez magától értetődő. Az operett rejtettebb érdekessége a zene, a tánc, a mese, a dalszöveg együttesében, az egész mű ambivalenciájában kereshető. Mert az operettben lehetett egy az egyben tündérmesét, csodát, valóságos karriertörténetet, gazdagságot, házasságot, boldogságot látni, és lehetett a fonákjáról nézve a mese, a csoda, a karriertörténet paródiájaként értelmezni. Lehetett azzal a hittel beülni a színházba, hogy ott egy mágikus erő felfüggeszti a társadalmi rend s a mindennapi élet törvényeit, de lehetett úgy is felfogni a színházat, hogy ott szabad mindaz, ami a mindennapi életben tilos vagy veszélyes: kritizálni, kigúnyolni a bürokráciát, a tábornokokat és a mágnásokat, az egész fennálló társadalmat. Mennyire igaz elvágyódás, és mennyire hamis illúzió a Csárdáskirálynő híressé vált dala: „Túl az Óperencián boldogok leszünk, ... túl az Óperencián béke vár reánk." Az operett belső társadalmi és nemzetek közötti integratív ereje századunk háborúi alatt, közöttük és ellenükben is érvénycsült. Ez a zenés műfaj a tömegkultúra integráns része lett, s ha színvonala, értéke erősen ingadozott is, két érdeme aligha tagadható. Az operett új közös nyelvet teremtett c megosztott földön, és nem zárta el, inkább megnyitotta az utat a magasabb zenei műveltség előtt. Hasonló értelemben magyarázza az operett kétarcúságát a Jraum und Wûkhkedvm tanulmány a Wiener Operette katalógusban, 11-12. old.