Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

IRODALMI TÜKÖR - HELTAI JENŐ Yvette Guilbert

MISS FLORIDA. Örvendek. Miss Florida. A KÖZÖNSÉG. Vigyázzon! Az oroszlán... A FIATAL ÚR (kikerüli az oroszlánt). Vigyázok, nagyon köszönöm... Tisztele Florida kisasszony... MISS FLORIDA. Asszony vagyok, de ez nem fontos. Azt hiszi azért vagyunk itt, hogy szellemesen csevegjünk? Siessen kérem, Ahmed úgyis nagyon mérges már. A FIATAL ÚR. Sietek. Csak azt akarom elmondani, hogy nem feltűnési viszketeg csábított a ketrecbe. Nem. Napok óta csodálom már nagyságos asszonyom hősiességét és idomait. Itt vagyok minden előadáson, talán tet­szett is észrevenni már, mint hűséges hódolója és tisztelője, de eddig nem volt bátorságom... (kikerüli az oroszlánt.) Nem volt bátorságom... nem ah­hoz, hogy az oroszlánketrecbe bemenjek, mert ez semmi... (Az oroszlein bőg.) A KATONA (mintha neki felelne). Ez semmi... A KIKIÁLTÓ. Ne tessék az oroszlánt sértegetni! MISS FLORIDA. Tehát mihez nem volt bátorsága, Bácskai úr? A FIATAL ÚR (térdre borul előtte, de nyomban fölugrik). Ahhoz, hogy sze­relmemet megvall jam. (Kabátja alól virágos akácfaágat húz elő és átadja Flo­ridának.) Mert szeretem önt, nagyságos asszonyom... Szeretem... (Az orosz­lán rémesen bőg, ráugrik, a kikiáltó vasrúddal szurkálja a fiatal urat, aki ügyesen evickél ezek között a veszedelmek között.) Szeretem, nagyságos asszonyom... úgy, ahogy itt áll, mint egy istennő piros nadrágban és szőke hajjal, egy álom és egy boldogság szegény hölgyfodrász számára, akit balvégzete ebbe a nyomorúságos faluba sodort. Legyen az enyém... (Kitárja két karját. Taps. Az oroszlán ordít, a kikiáltó szurkál.) MISS FLORIDA. Bácskai úr, fájdalom, nem vagyok abban a helyzet­ben, hogy meghallgathassam önt, azonban a csókot, amellyel Miss Florida a bátrakat jutalmazza, ezennel megkapja... (Odalép hozzá.) Szabadna kér­nem mélyen tisztelt homlokát... A FIATAL ÚR. A homlokomat? Haha! Közönséges homlokcsókért koc­káztattam az életemet? Nagyságos asszonyom tréfál. A száját akarom, a szájadat akarom, azt a részeg, piros szájadat... (Az oroszlán ordít.) A KIKIÁLTÓ. Ne tessék a művésznőt tegezni... (Szurkál.) MISS FLORIDA (a kikiáltóhoz). Semmi köze hozzá... (Taps.) A FIATAL UR. Semmi köze hozzá, hallotta? A részeg piros szájadat akarom, a behunyt szemedet, te életem erotikája, te oroszlánok meny­asszonya. Az enyém vagy! (Magához rántja. Az oroszlán rémesen bőg.) Kuss! (Miss Floridához, aki szédülten pihen a mellén.) Ezért a pillanatért érdemes

Next

/
Thumbnails
Contents