Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - CSÁSZTVAY TÜNDE A Hét bagoly esete a magyar irodalomban

seit társadalom jóval tágabb és rétegzet­tebb, mint Sue regényében: Kiss nemcsak a budapesti alvilágot, de a felső rétegeket is bevonja panorámaképébe. Akik mind közösek abban, hogy kevés kivétellel rom­lott a lelkük. „Ezek az emberek — állapítja meg Glatz Károly — mind a mostoha sors gyermekei, végzetszerűségüket legtöbben romlott vérükben hordják, mit gyönge, jel­lemtelen szülőiktől örököltek." A 19. szá­zad szellemi találmányainak, mintamilyen az irodalmi darwinizmus és a naturalizmus, Kiss a ponyván belüli alkalmazója lesz. Ékesen mutatja ezt már regénye elején az a passzus, amely szinte rímel a Sue-regény bevezetőjére. A váczi úti régi temető 42 , ol­vassuk, „mint egy holttetem beékelve a le­endő világváros testébe. M ig az országút szemközti vonalán ház ház után épül, gyár gyár mellett emelkedik, kertek, ültetvé­nyek virulnak: itt egyszerre megszakad az üde vérkeringés és orgiát ül a romlás, tes­pedés, enyészet. Elhagyott, félelmes ma­gányt! egy hely cz... Szabad kezet hagytak a romlásnak, pusztulásnak, mert a pusztu­lás, enyészet az ember leghivebb szövet­ségesei... Lépten-nyomon egy-egy táton­gó sirbolt állja utunkat, bepillantást enged­ve a sirok rejtelmeibe... A kiket a társada­lom kidobott és a sir be nem fogad, azok foglalták el a pusztulás és enyészet eme helyét titkos üzelmeiknek... Naplemente után kezdődik itt csak az élet. A sötétség oltalma alatt felüti fejét a bűn és szennyes • - • „'43 orgiáit u h a nyomor. Kiss József— a német és esetleg angol példák mellett — minden valószínűség 42. A temető az 1790-es évektől 1847-ig, a Kerepesi úti temető megnyitásáig működött. szerint kiegészítette tanulmányait Sue ko­rábbi magyar követőinek az olvasásával is. Elsősorban Jósika Miklós Egy kétemeletes ház Pesten, Nagy Ignác Magyar titkok, Pálffy Albert Magyar millionaire vagy Kuthy La­jos Hazai rejtelmek című műveit olvashatta, melyek szerzői ugyan erősen támaszkod­tak a francia előképre, ám sikerült velejéig magyar regényeket alkotniuk. Ahogy Han­kiss János megfogalmazta: a Sue-féle rea­lisztikus gonosztevőregény Nagy Ignác és Kuthy keze alatt az akkori magyar viszo­nyoknak „más műfaj keretén belül elkép­zelhetetlen hűségű rajzává" alakult. 44 Részletes hatástörténeti elemzés nélkül is nyilvánvaló tehát, hogy a Budapesti rejtel­mek témája szerint a hamisítatlan romanti­kus rémregények leszármazottja, bár több szállal is kötődik a karrier-, a szerelmes-, a gonosztevő-, a betyár- és a bűnügyi regé­nyekhez, s azok hazai lenyomataihoz és ponyvaváltozataihoz. Szentesi Rudolf jól vizsgázott. Munkájára mintaszerűen ráillik a ponyva korabeli fogalma. A Budapesti rej­telmek— legalábbis a műk század közepi és a mainál tágabb fogalomhasználat szerint, amely nem vagy alig tett különbséget ponyva és az ekkor születő lektűr között — igazán sikeres ponyvatermék lett. Az üzlet több-kevesebb sikerrel létre­jött tehát. A kiadó megkapta, amit remélt, és amit megrendelt. Az író nem kapott ugyan annyit, mint amennyiről a megálla­podás szólt, de a szöveg eladása után be­folyt annyi, amennyi megmentette Kisst az éhenhalástól, vagyis folytatásonként 15-20 forintot. (Egy vidéki elemi iskolai 43. Kiss József: Budapesti rejtelmek. Bp., 1874. 44. Hankiss János: A detektívregény. Debrecen, 1927.123. old.

Next

/
Thumbnails
Contents