Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)
A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - CSÁSZTVAY TÜNDE A Hét bagoly esete a magyar irodalomban
seit társadalom jóval tágabb és rétegzettebb, mint Sue regényében: Kiss nemcsak a budapesti alvilágot, de a felső rétegeket is bevonja panorámaképébe. Akik mind közösek abban, hogy kevés kivétellel romlott a lelkük. „Ezek az emberek — állapítja meg Glatz Károly — mind a mostoha sors gyermekei, végzetszerűségüket legtöbben romlott vérükben hordják, mit gyönge, jellemtelen szülőiktől örököltek." A 19. század szellemi találmányainak, mintamilyen az irodalmi darwinizmus és a naturalizmus, Kiss a ponyván belüli alkalmazója lesz. Ékesen mutatja ezt már regénye elején az a passzus, amely szinte rímel a Sue-regény bevezetőjére. A váczi úti régi temető 42 , olvassuk, „mint egy holttetem beékelve a leendő világváros testébe. M ig az országút szemközti vonalán ház ház után épül, gyár gyár mellett emelkedik, kertek, ültetvények virulnak: itt egyszerre megszakad az üde vérkeringés és orgiát ül a romlás, tespedés, enyészet. Elhagyott, félelmes magányt! egy hely cz... Szabad kezet hagytak a romlásnak, pusztulásnak, mert a pusztulás, enyészet az ember leghivebb szövetségesei... Lépten-nyomon egy-egy tátongó sirbolt állja utunkat, bepillantást engedve a sirok rejtelmeibe... A kiket a társadalom kidobott és a sir be nem fogad, azok foglalták el a pusztulás és enyészet eme helyét titkos üzelmeiknek... Naplemente után kezdődik itt csak az élet. A sötétség oltalma alatt felüti fejét a bűn és szennyes • - • „'43 orgiáit u h a nyomor. Kiss József— a német és esetleg angol példák mellett — minden valószínűség 42. A temető az 1790-es évektől 1847-ig, a Kerepesi úti temető megnyitásáig működött. szerint kiegészítette tanulmányait Sue korábbi magyar követőinek az olvasásával is. Elsősorban Jósika Miklós Egy kétemeletes ház Pesten, Nagy Ignác Magyar titkok, Pálffy Albert Magyar millionaire vagy Kuthy Lajos Hazai rejtelmek című műveit olvashatta, melyek szerzői ugyan erősen támaszkodtak a francia előképre, ám sikerült velejéig magyar regényeket alkotniuk. Ahogy Hankiss János megfogalmazta: a Sue-féle realisztikus gonosztevőregény Nagy Ignác és Kuthy keze alatt az akkori magyar viszonyoknak „más műfaj keretén belül elképzelhetetlen hűségű rajzává" alakult. 44 Részletes hatástörténeti elemzés nélkül is nyilvánvaló tehát, hogy a Budapesti rejtelmek témája szerint a hamisítatlan romantikus rémregények leszármazottja, bár több szállal is kötődik a karrier-, a szerelmes-, a gonosztevő-, a betyár- és a bűnügyi regényekhez, s azok hazai lenyomataihoz és ponyvaváltozataihoz. Szentesi Rudolf jól vizsgázott. Munkájára mintaszerűen ráillik a ponyva korabeli fogalma. A Budapesti rejtelmek— legalábbis a műk század közepi és a mainál tágabb fogalomhasználat szerint, amely nem vagy alig tett különbséget ponyva és az ekkor születő lektűr között — igazán sikeres ponyvatermék lett. Az üzlet több-kevesebb sikerrel létrejött tehát. A kiadó megkapta, amit remélt, és amit megrendelt. Az író nem kapott ugyan annyit, mint amennyiről a megállapodás szólt, de a szöveg eladása után befolyt annyi, amennyi megmentette Kisst az éhenhalástól, vagyis folytatásonként 15-20 forintot. (Egy vidéki elemi iskolai 43. Kiss József: Budapesti rejtelmek. Bp., 1874. 44. Hankiss János: A detektívregény. Debrecen, 1927.123. old.
