Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - CSÁSZTVAY TÜNDE A Hét bagoly esete a magyar irodalomban

tanár éves fizetése ekkoriban kb. 400-500 forint, egy tisztviselői átlagfizetés nem érte el az 500 forintot.)

45 A füzetes, olcsó késztermék nagy reklámmal és propagandával, főként kolportőrök terjesztésében jutott el az olvasókhoz, akik több tízezer példányban vették a könyvet.

46 „Az egymás után megjelenő füzetek rengeteg példányban keltek el, urak és munkások egyaránt olvasták, a diákok pedig titokban az órák alatt is vele foglalkoztak" — emlékezik Glatz Károly.

47 Hozzávetőlegesen a mű első harmadától azonban a Szentesi-regény önálló életet (is) kezdett élni. Ha nem (csak) ponyva, akkor mi? Bár a regény külsőre mindenben megfelel a ponyva követelményeinek, mégis van ok az elbizonytalanodásra. Hiszen Kiss József regénye nem vagy nem egészen felel meg a ponyva elengedhetetlen követelményének, hogy teljességgel híján legyen a „mélységperspektívának", hiszen a „szórakoztató irodalomnak nincs mögöttes jelentése és jelentésrétegei".

48 Kiss műve ugyanis izgalmasan játszik a „mélységgel" (lehetséges, hogy éppen ez a ponyvalét bizonyítéka): ha nem járja is be, de azért megnyitja a „mélységek" felé vezető folyosókat. Kiss József, persze, nem szociográfiát írt a korabeli fővárosról, és nem is törekedett mélyebb társadalomrajzra. 45. L Mazsu János: A szellemi foglalkozásúak jövedelmi viszonyainak alakulása a dualizmus időszakában. In: Magyarország társadalomtörténete I. Szerk.: Kövér György. Bp., 1995.2. köt. 36-49. old. 46. Sajnos nincs olyan magyar nyilvántartás, melyet pl. az amerikai The Bookman 1895-től 1933-ig havonta vezetett a legnagyobb Mégis az történt, hogy a ponyvarémregény eseményei mellett, azok mögött vagy azok kapcsán kirajzolódik egy széttöredezett tükörcserepek alkotta — bár fénytörésekkel és az elkallódott darabok üresen tátongó helyétől foghíjas —, de azért összeilleszthető Budapest-kép. A Budapesti rejtelmek a korabeli fővárosi s részben vidéki élet számos elemét, az aktuális és új keletű nagyvárosi problémák sokaságát ragadja meg: a regény szereplői a társadalom szinte valamennyi rétegét megidézik és velük együtt feltárul saját szűkebb világuk is. Az így összeálló tabló az éppen születő Budapest olyan élvezetes és korhű kaleidoszkópját nyújtja, amely — fordítsuk bárhogyan — mindig új és mindig ismeretlen képtöredéket mutat. Kiss József minden bizonnyal megvetette a nagyvárosi rangért sóvárgó Budapestet. Valószínűleg neheztelt a városra, mert bűnösnek találta. Nehéz viszont eldönteni, vajon a várost okolta-e azért, hogy a lakói rosszak, erkölcsileg megmételyczettek, vagy úgy találta, hogy a nagyváros csábereje vonzotta mindenhonnan magához, társadalmi hovatartozástól függetlenül, az eleve romlott elemeket. Kiss mindenesetre alaposan ismerte és valamilyen szemérmes, olykor cinikus félmosollyal, ugyanakkor szeretettel, családias együttérzéssel vizsgálta Budapest világát. Kiss amellett, hogy irodalmi téren igyekezett magát felkészíteni a feladatra, gyasikerrel eladott könyvekről. A Best-selling books nyilvántartását feldolgozta Alice Payne Hackett: The Fifty Years of Best Sellers 1895-1945. New York, 1945. 47. Glatz Károly: i. m., 59. old. 48. Simon Zoltán: i. m., 46. old.