Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)
A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - CSÁSZTVAY TÜNDE A Hét bagoly esete a magyar irodalomban
kai és kereskedelmi kikötésekkel élt a megrendelés során. Kiss József igen ellentmondásosan viszonyult saját bértollnoki működéséhez. Eleinte, példáid 1874. március 28-án Gáspár Imréhez, a fiatal költőbaráthoz írt levelében bevallotta: „A 'Szentesi Rudolf regényét én írtam és írom ugyan, de nyilván sohsem fogom a magaménak vallani. Szolgáljon mentségemül az, hogy e roppant terhes munkát — mely jelenleg egyedüli keresetforrásomat képezi — csak nagy szükségből vállaltam magamra. Ez a könyv 29 attentatum művészi törekvésem ellen..." Mindazonáltal Gáspár Imréhez küldött későbbi ismert levelét már Szentesi Rudolfnéven szignálta. Ráadásul a következő évben a hatalmas kedvvel s energiával és komoly irodalmi s egyházi személyiségek közreműködésével összeállított Zsidó Ev30 könyv s ze rke s ztőj e ké n t i s f o n to s n a k é reztc feltüntetni a Szentesi Rudolf álnevet. Márpedig az évkönyv neves szerzőgárdát vonultatott fel, melynek szerzői között találjuk példáid Lőw Lipót, híres szegcdi rabbit is. ,,Az évkönyv megjelenése — írja Kiss egy levelében —, dacára, hogy a reá vonatkozó újdonságok már a közreműködők névsorát is hozták, mai napig oly kétséges volt, hogy csakis legközelebbi ismerőseimet, barátaimat mertem felszólítani a közreműködésre, az illető hírlapi cikkecskék •— bár megállapított tényképp hozták az irodalmi újdonság hírét — inkább a közhangulat kipuhatolására szolgáltak. E hangulat oly kedvezőnek bizonyult az új vál28. Uo. 29. A levelet közli, Scheiber Sándor-Zsoldos Jenő: 0 miért oly későn. Levelek Kiss József életrajzához. Bp., 1972.37-38. old. lalatra, hogy sikerében alig lehet kételkednünk és az itt az ideje, hogy egész eréllyel hozzá lássunk a terv megvalósításához." 31 A dolog annál is különösebb, mivel az évkönyvet nem is Deutschék, hanem a Franklin Társulat adta ki. A jól ismert védjegy „újrafelhasználása" mögött tehát nem a kiadó nyomása állhatott, bár kétségtelenül igaz, amit Kiss későbbi kritikusa állít, miszerint „csak a Zsidó Évkönyv szerkesztése éleszti fel alkotó kedvét, mintha érezné, hogy ezen a területen formát ölthet hozzáértése, ízlése, koncepciója". 32 Arról lehetett szó, hogy a regény írását illető kezdeti ambivalens lelkiállapota fokozatosan átalakult. Az időközben az olcsóbb megélhetés kényszere miatt Budakeszire költöző, a pesti élettől elzárva élő, és a magányával, valamint állandó gyomorbajával küszködő költő megízlelhette a tiltott gyümölcs zamatát, miközben mind jobban belefeledkezett a szerteágazó szálakon bonyolított fabulába és a Szentesi Rudolf név alatt jegyzett regény látványos közönségsikerébe. Kiss arra is ráébredt, hogy a ponyva lapjaira becsempészheti mindennapi életének kisebb-nagyobb eseményeit, fejlődő városának pillanatképeit, annak kedvelt vagy viszolygást keltő helyszíneit. Glatz Károly, aki még Kiss József életében némileg édeskés kismonográfiában dolgozta fel a költő életútját, s aki talán egyedül írt eddig a Budapesti rejte/u/ek-ről, állítólag magát a szerzőt idézi. ,,A regényt pedig csak írta tovább. Alakjai megelevenedtek, közöttünk jártak, mond30. Első évfolyam, 1875-1876. Bp., 1 875. 31. A levelet közli, Scheiber Sándor-Zsoldos Jenő: i. m. 47-48. old. 32. Uo. 33. old.
