Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)
A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - CSÁSZTVAY TÜNDE A Hét bagoly esete a magyar irodalomban
teres, közel másfélezer oldalas regény, a Budapesti rejtelmek is. Nem célunk a ponyva térhódításának részletes történeti ábrázolása. Egy ilyen áttekintés során külön teret kellene szentelni a műfaj századunkbeli sikerkorszakainak, a századfordulónak, a két háború közti időszaknak, a háborús éveknek, az 1942-cs úti. „ponyvarendeletnek"' 8 és az azt követő nagy cikkáradatnak. S természetesen foglalkoznunk kellene a ponyva egyes mű19 fajaival, a műnemek kategorizálásával, típusba sorolásával, a ponyva és a lektűr fo20 galmi megkülönböztetésével , valamint e kettő és az „igazi" szépirodalom szétválasztásának problémájával. Rövid összefoglalásunkban azonban még arra sem adható megnyugtató válasz, hogy mi is valójában a ponyva. A ponyva fogalma a több évszázados használat során észrevehető jelentésváltozáson ment át, és eközben folyton csökkent a műfaj tekintélye. Mindenesetté a 19. század második felérc a ponyvairodalom már erősen pejoratív mellékzöngéi kapott. Példa rá Révay Mór János ponyváról szóló eszmefuttatása. Márpedig ő igazán tudhatta, hogy mi is a ponyva, hiszen annak a Révai kiadóvállalatnak volt a vezetője, amely egy Jókai nevét lobogóul használó, a kultusztárca által anyagilag támoga17. Szinnyei József nyolc kötetről tud, Békés István „tízkötetes rémregényt" említ. Az OSZK példánya elveszett, a MTA könyvtári példányában nyolc kötet van összefűzve, a FSZEK Budapest Gyűjteményében: 1-2. rész (1. rész, 1-5. köt: 2. rész, 1-3. köt). 18. Adatgazdag összefoglalása, Csáki Pál: A ponyvairodalom „megrendszabályozása" az 1940-es évek elején. Történelmi Szemle, 1992.41-53. old. í?. Kiválóan használható: Formen der Literatur in tott és a kor legnevesebb íróit szerzőként mozgósító ponyvasorozat megjelentetésével vált az egyik legnagyobb kiadó-cápává. „Akkor burjánzott teljes erejében az a 10 krajcáros füzetes irodalom, — írja Révay —, melyre ma már senki sem emlékszik. A legszenzációsabb cimek alatt, a legkalandosabb tartalommal jelentek meg végnélküli folytatásokban ezek az alsóbbrendű néposztály szenzációhajhászatát, botrányéhségét és érzékiségét fölkeltő és kielégítő regénycsinálmányok. Nagyrészt külföldi gyártmányok voltak: de itthon is készült akárhány; tény az, hogy milliószámra jöttek be az országba és terjedtek el itt ezek a füzetek. Ubryk Borbála, a befalazott apáca, A gályarab menyasszonya, A londoni néma koldus, Rinaldo Rinaldini, az Abruzzók királya, Marinelli Marino, a gályarab, vagy a velencei rémes éj, A Rókus-kórház 21 t titkai, Ártatlanul halálra i félve, Kossuth Lajos kéme, Szu/ejka, a hárem gyöngye, vagy a sztambu/i fekete leány rabló... Ezekből a regényekből az első 2-4 füzetet nagy tömegekben vitte magával a kolportőr, és ezeket a füzeteket lerakta jóformán minden lakás ajtaja elé. A füzetekhez mellékelve volt egy prospektus, amelyben hátborzongató részletességgel el voltak mondva a szenzációk, amelyekben a mű bővelkedni fog. A füzetek hátlapján fel voltak sorolva a csábíEinzeldorstellungen. Hrsg. Otto Knörrich. 2. Aufl. Stuttgart, 1991. 20. L. Simon Zoltán: Az irodalom peremvidékén. Bp., 1990.; Lányi András: Az írástudók áruivá vallása. Bp., 1988. E könyvek korántsem meggyőző kísérletek a kérdés megoldására. 21. Állítólag szintén Kiss József álnéven írt, a Neues Pester Journalban megjelentetett műve. Az adat lelőhelye, Rónay Mária: A ponyva írói és olvasói, titeroturo, 1928.2. sz. 62. old. (38. jegyz.)
