Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - CSÁSZTVAY TÜNDE A Hét bagoly esete a magyar irodalomban

tak 30-35 év elteltével a tulajdonjog megvásárlása és annak megfizetése nélkül. Egyedül a még élő magyar szerzőkkel volt csak baj, ők ugyanis pénzt vártak munkájukért. S mivel az ő könyveiket rendszerint kisebb példányszámban adták közre, azok fajlagos költsége is magasabban alakult, ami tovább rontott a kiadó üzleti bevételein. Nem szólva azután arról, hogy a kiadó végeláthatatlan veszekedésnek és huzakodásnak nézhetett elébe, ha változtatásokat javasolt a szövegben, hiszen az élő szerző bizonyára ragaszkodott saját tökéletesnek tartott szövegéhez. Az 1870-es évek második felétől olyan helyzet alakult ki, hogy az élő magyar írók — egyes ritka kivételtől eltekintve (pl. Jókai) — teljes joggal tarthattak tőle, hogy regényeikkel teljesen kívül rekedhetnek a könyvkiadás keretcin, és ezzel elesnek az ezzel szerezhető mégoly szerény jövedelemtől is. Mi a ponyva? Az olvasásra kiéhezett közönség ugrásra készen állt. A könyvkereskedelem egyre szélesebb olvasmánykínálatában kellett eligazodnia, ha csillapítani akarta olvasási szomját. Nagy és mind nagyobb hányada frissen szerzett olvasni tudását szerette volna „hasznosítani" a gyakorlatban. Az 1860-as évek második felétől, az 1868. évi XXXVIII-as népiskolai törvénnyel kötelezővé tett elemi népoktatás ugyanis rövid időn belül nagyságrendekkel növelte az oils. Vö. Katus László: Nemzetiségi adatsorok a dualizmus korában. In: Mogyorók o Kárpát-medencében. Szerk.: Glatz Ferenc. Bp., 1988.193-200. old. 13. tábla. vasnitudók számarányát. Ráadásul a népnevelés, a népoktatás ügye az elkövetkező évtizedekben mindvégig elsődleges helyet foglalt el a kultusztárca működésében. Tény továbbá, hogy az alapoktatásba ekkor bekerülő, szegényebb sorból származó, vagyis a fiatal korosztályokat képviselő új olvasóközönség volt legkönnyebben kapható az eddigi katekizmus-, énekeskönyv-, csízió- és kalendárium-irodalomnál

16 sokkalta több izgalommal kecsegtető, ugyanakkor meg is fizethető modern olvasmányra, a ponyvára és a lektűrre. A könyvkereskedelem és a könyvkiadás azonban állta a próbát, és viszonylag gyorsan robbanásszerű belső átalakuláson esett át. Erre az időszakra tehető, hogy a könyv egyszeriben tömegkulturális termékké kezd válni, amely nagy üzleti haszonnal jár kiadó és kereskedő számára egyaránt. A század utolsó harmadának polgári fejlődésével olyannyira kibővült — kezdetben, az 1850-1870-es évtizedekben — a könyv-, utóbb a sajtókínálat, hogy elodázhatatlanná lett a kereskedelmi tevékenység átalakulása is. A nagy tömegben eladásra kínált kiadványok forgalmazásának hatékonyságát csak új üzleti fogások révén lehetett biztosítani. Ezek sorába tartozik a hatalmas példányszámban nyomott, rövid időszakonként külön füzetekben kiadott folytatásos ponyvaregények előfizetéses, illetve házalók útján történő terjesztése. így került az olvasókhoz a Deutsch Testvérek megbízásából Kiss József által írt nyolckö16. A kalendárium-irodalom kitűnő összefoglalása, Kovács I. Gábor: Kis magyar kalendáriumtörténet 1880-ig. A magyar kalendáriumok történeti és művelődésszociológiai vizsgálata. Bp., 1989.