Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - CSÁSZTVAY TÜNDE A Hét bagoly esete a magyar irodalomban

Illusztráció Kiss József: Budapesti rejtelmek című regényéből IX.füzet „«... azon vadak, melyekről mi szólunk, közöttünk ténferegnek... » levegőben. A Néptanítók Lapjá-nak — a kultuszminisztérium saját orgánumának — a cikkeiben e kérdések korábban éppúgy fölmerültek, mint ahogy a szegedi újságíró, az ekkor még kevéssé ismert Mikszáth korábban írt cikkeiben.

7 Mikszáth az 1870-es évek második felétől egy ma már csak szakirodalmi összefoglalásból ismert, időközben elveszett, illetve nem hozzáférhető hírlapi cikkfüzér {Amit a ponyván áruinak) elkészítése óta háborgott a silány ponyvafordítások és magyar testvéreik ellen. Mikszáthot elsősorban az izgatta, bár teoretikusan ezt nem fogalmazta meg, hogy hol húzható meg a tömegigényeket szolgáló alkotások esztétikai minimumának és maximumának a határa, hogy milyen engedményeket tehet és milyeneket nem tehet meg a szórakoztatóiparban tevékenykedő író a siker érdekében. A múlt század utolsó harmadában a szórakoztató irodalom ügye tehát szinte központi kérdéssé lett, és sok szállal kapcsolódott általános irodalmi problémákhoz, beleértve az írók egzisztenciális bizonytalanságát vagy az irodalom etikai és esztétikai normáinak a természetét. Az irodalomban, valamint a hírlapirodalomban szerencsét próbálók száma az idők során egyre duzzadt, és megindult Budapest igazi irodalmi és redakciós központtá alakulása. A hírlapírásból vagy a szerkesztői robotmun7. Mikszáth Kálmán: Az írói tulajdonról. In: Mikszáth Kálmán összes művei, 52. köt. Cikkek és karcolafok, 2. köt. 1874-1875. Bp., 1964.21-49. old.; Uő: Az írói tulajdonjogról. Nógrádi Lopok, 1874. november 1.- december 27.44-52. sz.; Uő: A vidéki újságoknak. In: Mikszáth Kálmán összes művei, 67. köt. Cikkek és karcolatok, 17. köt. 1882-1883. Bp., 1 969. 86-87. old.