Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - FABÓ BEÁTA A moziépítészet és a város

A legfontosabb budapesti mozik ábrázolása térképvázlaton 1927-es állapot „A mozi téijiódításával nemcsak a színházi szakma helyezkedett szembe, a kereskedőknek is konkurenciát jelentett. " tartalma/., elsősorban a szakma képviselőitől. A teljes korszakot átfogó Lajta-féle kézirat [Lajta Andor: Budapesti filmszínházak története (Bp., 1959), kézirat, Magyar Filmintézet Könyvtára] igen sokrétűen tárgyalja a mozik történetét. Az újságíró, folyóiratszerkesztő Lajta a filmszakmában évtizedeken keresztül jelen volt, majdnem 30 éven át szerkesztette az évkönyveket. Munkájában azonban nem jelöl meg forrásokat, nem tudni mennyi a visszaemlékezés és mennyi a hiteles adat, tárgyi tévedései vannak — feltehetően 1962-es halála megakadályozta a kézirat pontosítását. Nemeskürty alapvetően filmmel, filmesztétikával foglakozik [Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. A magyar filmesztétika története (1907-1930), Bp., 1961. Magvető, Kossuth ny.; Nemeskürty István: A meseautó utasai. A magyar filmesztétika története, 1930-48, Bp., 1965. Magvető, Atheneum ny.; Nemeskürty István: A magyar film története (1912-1963), Bp., 1965. Gondolat, Atheneum ny. ].