Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - SÁNDOR TIBOR Urak és parasztok — viták és mítoszok

Urak és parasztok — viták és mítoszok Középosztály-problémák és az őrségváltás kérdése a harmincas-negyvenes évek magyar játékfilmjeiben. SÁNDOR TIBOR A

magyarországi középrétegek helyzetében a harmincas évek elején a gazdasági válság, az évtized végén pedig a zsidótörvényeket követő őrségváltás hozott alapvető változásokat. A korszak magyar játékfilmjeiben mindkét esemény mély nyomokat hagyott. A válság évei alatt tönkremenő középrétegek sorsával filmvígjátékok egész sora foglalkozott. Az őrségváltás pedig az 1938 utáni filmgyártásban megjelenő új műfajnak, a politikai propagandafilmnek— korabeli nevén: problémafilmnek — lett egyik legfőbb dramaturgiai mozgatója. A harmincas évek korszakhatártjelentenek a magyar középrétegek fejlődésében. A bethleni konszolidáció korában az éles ellentétek ellenére még úgy tűnhetett, lehetséges „békés egymás mellett élés" a torlódott, kettős társadalomszerkezet által kitermelt kétfajta középréteg között. A gazdasági válság azonban megkérdőjelezte mindkét középréteg anyagi életfeltételeit. A válságot követő években pedig — ez alkalommal elsősorban politikai változások következtében — egyre inkább nyilvánvalóvá vált a magyar középosztály(ok) felbomlása. A játékfilmek, akárcsak a korszak népszerű irodalmi műfajai, több okból is társadalomtörténeti forrásként szolgálhatnak számunkra. Magas számuk (1931 és 1944 októbere között 357 nagyjátékfilm készült) ugyanúgy alkalmassá teszi őket erre a szerepre, mint szükségképpeni aktualitásuk. A filmek túlnyomó többsége jelen idejű történetet feldolgozó, korszerű szórakoztatóipari tömegtermékként jelent meg a mozikban. Ezek a filmek divatcikkek voltak, akárcsak a bennük elhangzó slágerek. A piacon meg kellett vívniuk harcukat