Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)
A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - FABÓ BEÁTA A moziépítészet és a város
ban, magától, „csak úgy" harmonikus (is). Ez a „veleszületett" harmónia is okozhatná a hős bájos, szerény kedvességét, amely majd minden megnyilvánulásából sugárzik. Ismerjük Jávort, a színészt. Aki csak egy filmjét is látta, pontosan tudja, hogy ez a bájos, jámbor kedvesség valószínűleg személyisének része, és alakításaiban is gyakran megjelenik. Egyetlen más filmjében sem válik azonban szerepformálása kizárólagos és mindent átható mozgatójává. Ismerjük továbbá Jávort, az ellenzéki, haladó elkötelezettségű művészt. 5 Úgy véljük, a számára rokonszenves eszmeiségű film alkotóit nem véletlenül „ajándékozta meg" ezzel az esszenciálisán „jávoros" játékmóddal. Vilma testvére Aladár (Dénes György), ő a bolt reménybeli örököse. Személye révén kerül kapcsolatba a bolt a vidéki földbirtokkal. Aladár katonás mozgású, pattogósán formálja a szavakat: „Szervusz, kedves bátyám" — mondja bemutatkozáskor, öltönye világos, virág a gomblyukban, és sétapálca a kézben. Dzsentri lánynak udvarol, nem szereti, ha tréfásan csemegés Puskásnak nevezik, az úriembernek abból az újsütetű fajtájából való, aki a humort ab ovo rangon aluli, alantas dolognak tartja. Hallani sem akar „sajt- és heringszagú boltról", az esküvő után gazdálkodni szeretne. „A mindenki más kíván lenni, mint ami valójában" vígjátéki alaphelyzetét a Ilim itt is társadalomkritikus célokra használja fel. Aladár szerint csak a földbirtokos lehet igazi úr. Az úriember fogalma az ő számára a dzsentri életvitellel és modorral egyenlő, 5.1944 áprilisában Kiss Ferenc fél évre eltiltatta a színházi és filmes szerepléstől, majd a nyilasok Sopronkőhidára hurcolták. az úriember lényege a reprezentáció. Aladár szerepeltetésével az alkotók a magyar polgárság egyik legfontosabb jellemzőjét, refeudalizációs törekvéseit kívánták érzékeltetni. A korabeli társadalom uralkodó viselkedési normáit, mintáját a dzsentri magatartás adta. A modern polgári középrétegek polgári öntudatának kialakulását ez nagymértékben gátolta. A refeudalizációs attitűd, amely már a múlt század utolsó harmada óta jellemezte a középrétegek magatartását, a harmincas évek végén különösen vonzóvá vált számukra. Vonzóvá tette az, hogy a modern polgári öntudatot konstituáló üzleti siker fogalmába vetett hit a gazdasági válság következtében megrendült. A korabeli játékfilmek tele vannak olyan utalásokkal, amelyek a modern vállalkozói magatartás képzetéhez a szélhámosság, a svindli fogalmát kapcsolják. Ezt a tendenciát az évtized végén méginkább felerősítette az, hogy az általános jobbratolódás, a zsidótörvények következtében a vállalkozói attitűd képzetét a politikai ellenségképpel azonosíthatták, libben a világban sokak számára csak egy lehetséges életstratégia jelentett biztos értéket: úr az, aki dzsentriként viselkedik. Ez a film által bemutatott másik úriemberfogalom. Aladárt apósa, aki a már lecsúszott dzsentri típusát testesíti meg, azért fogadja örömmel, mert akárcsak az Eg}> lány elindul földesura, ő is a tőkétől várja a föld szanálását. Aladár kezdetben elutasítja Nagyapó döntését, aki rá akarja hagyni a boltot, leendő apósa rábeszélésére azonban mégis
