Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - FABÓ BEÁTA A moziépítészet és a város

nyilas hatalomátvétel volt az egyetlen és egyben utolsó „rendszerváltás" a magyar filmgyártás 1938 és 1945 közötti történetében, amelynek már semmi köze sem volt a filmszakmában jelentkező zsidókérdés megoldásához. Mire ők hatalomra kerültek, ez a probléma már megoldódott. A vígjátékok cselekményének fő szálát a szerelmi konfliktus alkotja. A hozományvadász férfi és női hősöknek azonban azért kell ilyen módon szerencsét próbálniuk, mert családjuk egzisztenciáját vagy a sajátjukat tönkretette a gazdasági válság. Székely István Egy lány elindul című, 1937ben, tehát még a zsidókérdés középpontba kerülése előtt készült hímjében a cselekmény középpontjában egy lecsúszott középosztályi család áll. Gara úr (Rózsahegyi Kálmán), egy fakitermelő vállalat volt igazgatója napjait azzal tölti, hogy kiáltványokat fogalmaz a magyar nemzethez az erdővédelem ügyében. Janka lánya (Szörényi Éva) gyárban, futószalag mellett dolgozik, ő tarja cl a családot havi 100 pengős fizetéséből. Délutánonként felkeresi a szomszédos lakásban lakó Didó barátnőjét (Mezei Mária), akit gazdag udvarlója tart el. Didót meglátogatja Lomb Brigi (Págcr Antal), egy vidéki földbirtokos (Osortos Gyula) unatkozó fia, akit viszont az apja tartel. Brigit a szülői szigor eltiltotta a pesti dorbézolástól. Szeretné, ha Didó valamiképpen segítségére lenne, és barátnőinek vidéki látogatásával enyhítené kényszerű fogságát. így kerül Janka autóbalesetet mímelve Brigiék vidéki házába. A már tönkrement pesti úri családból származó lány 3.1938 után Székely már nem készíthetett filmet Magyarországon. megtanítja az éppen tönkremenő vidéki birtokos családot a takarékos gazdálkodás szabályaira. Előáll azzal, hogy Lomboknak kulcsárnéra van szükségük, aki felügyelne a cselédségre. Ilyen módon juttatja álláshoz saját anyját. Apja feles haszonra dolgozó kertészként talál ugyanott alkalmazást, bátyja, az állástalan gépészmérnök pedig hamarosan sofőrként dolgozik a birtokon. A pesti család anyagi helyzete tehát megoldódott, szanálta őket a náluk gazdagabb dzsentri. A dzsentri birtok anyagi problémái azonban nem oldhatók meg a háztartási költségek restrikciójával, amelyhez a szorgalmas, takarékos, kis pénzért alkalmazott pestiek sokban hozzájárulnak. A gazdaság szanálását az ipari tőkétől várják: szeretnék, ha Brigi elvenné Stuk úr lányát. Brigi azonban Jankába szerelmes, és mindketten Pestre költöznek. Brigi porszívóügynökként kezdi vállalkozói pályafutását, hamarosan azonban Jankával közösen megalapítja sikeres vállalkozását, a Makromechanika Gépkereskedelmi Képviseletet, és a fiatal házasok szanálják az elárverezés előtt álló vidéki birtokot. A cselekmény úgy indul, mint mindig: mindenki eltart vagy kitart valakit, és így a konfliktusok feloldása is abból állna, hogy házasság útján tovább bővülhet a kitartottak köre. A szegény gépírókisasszony és a gazdag igazgató sablonját azonban a forgatókönyvíró, Zilahy Lajos ügyesen kifordítja, és a szerelmi, családi és gazdasági konfliktus megoldását a kereskedelmi vállalkozóvá előlépő self made man dzsentrifiú és emancipált társnője, a dolgozó középosz-