Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - FABÓ BEÁTA A moziépítészet és a város

lécen fekvő mozi átalakítására, építésére is sor került vagy legalábbis tervbe vették azt (Kálvária téri, budai Apolló, Oorso, Patria, Pluto, Venus, Uranus). Ezeket az átalakításokat elsősorban két dolog jellemezte: a homlokzat modernizálása, neonnal történő kivilágítása és a nézőtér bővítése. A Bauhaus építészeti szellemében a vízszintes és függőleges, egyenes vonalak játékán alapuló tömeg- és formaképzés uralta az épületeket. Egyszerű, sima felületet, díszítésmentes homlokzatokat (portálokat) alakítottak ki.

4

' 1937-től újra fellendült a moziépítés. Felröppent a hír arról, hogy a filmgyárak bemutatómozi engedélyt kapnak, ami a mozisok tiltakozását váltotta ki. A minisztérium azonban azon a véleményen volt, hogy szükség van új mozikra, vagyis az elő„Elegánsabb, nagyobb mozik előadására főleg hölgyek jönnek. A Teréz körúti Metro Filmpalota 1938 körül Inkey Tibor felvétele Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény