Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - FABÓ BEÁTA A moziépítészet és a város

írt mozikontingenst növelni kell. A mozik számában ugyan jelentős változás nem történt, mert az 1937-től a háborúig terjedő időszakban kb. ugyanannyi mozi létesült, mint amennyi megszűnt. Azonban minőségi csere következett be. Elsősorban azok a (réteg)mozik zártak be, melyek a tízes és a húszas évek jellemző termékeként jöttek létre: városligeti, kert- és réteg- (egyetemi, gyári) mozik. Egyidejűleg újak létesültek az újonnan kiépülő városrészekben (a XII. kerületi Németvölgyben, a XIV. kerületben, az Ujlipótvárosban), a továbbfejlődő Kőbányán és Óbudán, valamint az új lakótelepeken (Pongrác úti, Valéria telep). A külterületeken sokkal kedvezőbb helyzetben volt az építész, nem kellett megküzdenie alaprajzi, magassági, nagyság- (befogadóképesség) problémával, a ki- és bejáratok elhelyezésének a gondjával, pl. a kőbányai szabadon álló Alfa mozinál. A modern mozi és bérház-együttesek sorát gyarapította a Szt. István körút közelében fekvő Lloyd (ma Duna) mozi is. A ferde foghíjtelek adta korlátozott lehetőségeket szintén a színházterem hátrahelyezésévcl, az udvaron kialakított, nyitható tetős nézőtérrel használta ki a Hofstätter Béla-Domány Ferenc tervezőpáros. Ennél az épületnél is az általános tűzbiztonsági problémák merültek fel: a mozi és a lakóépület egymástól teljesen független kialakítása, az elegendő és megfelelő kijárat, a lakóépületben való elhelyezésnél maximálisan 600 fős befogadóképesség. A 48. Beke László-Varga Zsuzsa: Kozma Lajos. Akadémiaia Kiadó, Bp., 1968, 26. old.; BFL polgármesteri ügyosztályi iratanyag IV.1409.C. 7064/111/35; Tér és forma. 1936., 126-159. old.; Fővárosi Önkormányzat Központi Műszaki Nyilvántartó és Mérnöki Iroda Tervtárában található tervek legfőbb gond azonban itt is a mozi alagsorban történő elhelyezése volt. A csatlakozó bérház lakó- és közlekedőterének megvilágítása miatt a mozi (nézőtere) a földszint magasságáig épülhetett. így a nagy belmagasságú mozi csak az alagsor felé terjeszkedhetett volna az építésügyi szabályzat előírásaiba ütközve. A tervező végül is megoldotta a problémát. A nézőteret dongaboltozattal fedte, amely a bérházhoz való csatlakozásnál kellően alacsony (vállmagasságú). A tetőszerkezet szintén mozgatható, azaz nyitható volt. Az 1930-as évek moziépítészetc több színvonalas, a modern építészeti vonalba szervesen illeszkedő alkotást hozott létre. Ezek azonban mind bérház-mozi együttes részeként születtek meg. Nem jött létre az a sajátos, csak a mozikra jellemző építészet, amely több európai országban nem feltétlenül szép, de egyedi alkotásokat teremtett. Ennek a műfajnak a terméke a hajóforma, a gépek, a világítótorony, a siló, a vasúti épület, a pályaudvari egyórás mozi műfaja (( ÜINEAC1 hálózat). A világ mozibirodalmában egyetlen társaság, az angliai Odeon hozott létre jellegzetes, modern stílusú Odeon mozitípust, jól átgondolt ideológiára alapozva: a mozi olyan legyen, mint a templom a negyedben, mindenki által ismert tornyával, fehér a szürkeségben, és lehetőleg sarokra épüljön. A Bethlen Színházat mintegy tíz évi működés után alakították át mozivá. Az átépítés után a rikoltó Hollywood mozi néven 49. Fővárosi Önkormányzat Központi Műszaki Nyilvántartó és Mérnöki Iroda Tervtárában található tervanyag so Mozivilág, 1 937., II. si. BFL polgármesteri ügyosztályi iratanyag IV.1409.C. 4450/111/38; Színházi Élet, 1937.48. sz., 70-72. old.