Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)
A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - FABÓ BEÁTA A moziépítészet és a város
Az 1930-as és 40-es évek Az 1920-as évek végén megjelent a „képtáviratozás", a „rádiómozi", azaz a televízió. Feltalálója az „új konkurrencia közeli veszedelmének eshetőségei"-t jósolta meg ebben. 45 A moziban azonban éppen ekkortájt tértek át az óriási változást jelentő hangosfilmre. Ezzel újabb lendületet kaptak a mozinézők és azok is, akiket ezidáig nem vonzott ez a műfaj. Megszűnt az élő zongora vagy zenekari kíséret, és helyébe lépett az eseményeket hűen kísérő tényleges hangfelvétel. Budapesten 1929. szeptember 20-án a Fórum moziban mutatták be az első hangos filmet. Néhány év alatt, viszonylag gyorsan átálltak a mozik az új technikára. 1932-re gyakorlatilag minden budapesti mozi áttért. (Vidéken ekkor még negyven-ötven néma mozi üzemelt. 1934-re a városok és a nagyközségek, 1936ra a teljes vidék áttért. Európában 29 195ből 12 650, Angliában 4850-ből 4100, Franciaországban 3300-ból 1450, Németországban 5257-ből 2500, míg Magyarországon 505-ből 198 mozi volt hangos 1931-ben). Ez újabb szelekciót jelentett a mozik között. A túlélő mozik nemcsak technikában korszerűsödtek, hanem majdnem mindet felújították. Az 1930-33 között mintegy tucatnyi kisebb, kevésbé jól működő fővárosi mozi már nem költött az új gép vásárlására. Szüneteltek, majd véglegesen bezártak (főleg kertmozik, több ferencvárosi és budai mozi). Az 1928-ban megjelent B. M. rendelet (az 1920-as M. E. rendelet alapján) korlátozta a kiadható moziengedélyek számát. 45. Mozihét, 1927.50. sz. Budapest területén három évre 96-ban, majd 1931-től újabb három évre 86-ban állapították meg ezt a számot, amiből 6 csak nyáron játszhatott. 1934-től lassan újra megindult az új mozik alapítása, bár ez főleg a régi, már működő engedélyek új helyre való átvitelét jelentette (a kis Simplonból a Simplonba, a Meteorból a Citybe, a Barossból az Otthonba, a Fészekből a Savoy ba). Az új épületek részére a város belső területén foghíjtelkek álltak rendelkezésre. A három oldalról meglévő épülettel, azaz falakkal határolt, szabálytalan alakú telkek, valamint a telekbeépítés meghatározott mértéke mindig nehéz feladat elé állította a tervezőt. Míg a lakóépületeknél a természetes szellőzés és megvilágítás biztosítása, a moziknál elsődlegesen a tűzbiztonsági szempontok, a megfelelő, elkülönített ki- és bejárat kialakítása jelentette a gondot. A Simplon (ma Bartók) volt az első modern, eredetileg is e funkcióra tervezett és épített mozi-bérház együttes. Bár születtek már önálló, e célra létesített épületek, elsősorban a kertvárosias, laza beépítésű külterületeken, valamint ilyen volt a saroktelket igen sajátosan kihasználó, önmagában álló, bérházakkal övezett Corvin filmszínház. Ezek azonban még a hagyományos építési módokon és stílusokban (vagy anélkül) készültek. A Simplon mozi és bérház-együttes szabálytalan saroktelken épült Preisich Gábor-Vadász MihályRévész Zoltán tervei szerint. 1934-ben az adómentességi rendelet megszabta határidő miatt az addigiakban szokatlan, drága,
