Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - FABÓ BEÁTA A moziépítészet és a város

de gyorsan elkészíthető vasvázas rendszerben épült — az építésügyi előírások miatt addig még nem alkalmazott — alagsori elhelyezéssel.

46 A homlokzat (portál és környéke) impozáns esti megvilágítást kapott. A harmincas és negyvenes években a moziépítészet egy újabb jelentős elemévé vált az épületen belül önálló, az esti városképben figyelemfelkeltő mű, az építészeti alkotásként megkomponált neonvilágítás. Az 1930-as években terjedt el általánosan a világban a neon használata. Az éjszakai építészet, azaz a neon karakteres és elterjedt homlokzati alkalmazása, az este élő moziutcák azonban nem alakultak ki nálunk olyan erőteljesen, mint néhány európai országban. A Magyar-Hollandi Rt. székházában, a Kálvin tér közelében 1936-ban nyílt meg a Savoy (ma Vörösmarty) mozi. Az építész, Asztalos Béla már több mozi átalakítását tervezte. A két párhuzamos utca által határolt, szabálytalan négyszög alakú belső udvaros eklektikus bérházban addig szokatlan formában — ellipszis alakú nézőtérrel — alakította ki a mozit. Egyébként az 1930-as évek mozijainak kialakításánál elég elterjedtté vált az íves vonalú alaprajzi megoldás. A természetes szellőzés biztosítására az udvari részen a nézőtér felett ernyő alakban nyitható kupolát tervezett.

47 Ugyanebben az évben — a házadómentességi rendelet után — született meg modern (mozi)építészetünk egyik legkiválóbb alkotása, a budai Átrium mozi-bérház együttes. Az itt állott életveszélyes ál46. Tér és forma, 1934., 279-85. old. 47. Vállalkozók Lapja, 81-82. sz., 5. old.; Fővárosi Önkormányzat Központi Műszaki Nyilvántartó és Mérnöki Iroda Tervtárában található tervek A Lloyd (ma: Duna) filmszínház nézőtere 1937 ' Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény „A nézőteret dongaboltozattal fedte, amely a bérházhoz való csatlakozásnál kellően alacsony...