Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - FABÓ BEÁTA A moziépítészet és a város

miatt szét kell választani az érkező és a távozó közönséget. A közönség számára el kell különíteni a bejáratot és a kijáratot. Hamar rájöttek a rossz tapasztalatok alapján, hogy tűzbiztonsági okokból a vetítőgépet külön teremben kell elhelyezni, és a közönségnek közvetlen a szabadba nyíló kijáratot kell biztosítani. A nézők kezdetben a padokon, székeken üldögéltek, majd lecsavarozott székeken, míg meg nem jelentek a felcsapható székek és a kényelmes páholyok. Az első megoldások prototípusa a csőmozi volt. Az utcáról nyíló bejáraton át lehetett az előcsarnokba belépni, ahol minden esetben pénztár, esetleg ruhatár, ritkán büfé fogadta a közönséget. A nézőtér 5-6 m szélességű és 20-25 m hosszúságú terem volt, ahol 18-25 sorban, soronként 8-9 szék fért el. Ebben a szűk és korláto„«... körülbelül minden héten megnyílik egy új mozgóképes színház. » " Mozgószínházi berendezés hitdetése a korabeli szaklapokban 1912 Mozgófénykép Híradó