Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - FABÓ BEÁTA A moziépítészet és a város

A Keleti mozi portálmegoldása 1907 Fővárosi Önkormányzat Központi Műszaki Nyilvántartó és Mérnöki Iroda Tervtára „Budapest valóban a mozikkal legjobban ellátott városok közé tartozott. " zottan használható térben próbálkoztak a kényelmesebb páholyok elhelyezésével. Azonban az egyik oldalsó falat a kijáratok részére, a hátulsó falat a bejáratok részérc kellett fenntartani. Az emeleti erkélysor jelentett egyedüli bővítési lehetőséget. A nézőtér teljes befogadóképessége 150— 250 fő volt. A nézőtér méreteit nem lehetett növelni. Ujabb széksorok elhelyezése esetén már a vászon nem volt jól látható. A terem szélesítése szintén lehetetlen volt, mivel az akkori bérházak helyiségei (főfalak távolsága, traktusszélesség) maximum 5—6 m szélesek voltak. A távozó közönség a nézőtérről közvetlen a szabadba — a bérház udvarára vagy az utcára — jutott. Ezek a csőmozik több évtizedig alapjában változatlan kialakításban fennmaradtak, egy részük ma is gyakorlatilag változatlan formában működik — átalakítási, bővítési lehetőség híján.