Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - FABÓ BEÁTA A moziépítészet és a város

„A rendőrkapitány időnként korlátozta az új engedélyek számát..." A Flóra mozi Kispesten 1910 körül Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény Kispest tottak el korán vidékre. Állandó mozihelyiségek nyíltak. Ahol ezt nem tudták megoldani, ott más funkciójú épületekben vetítettek. 1909-ben már csak Miskolc az egyetlen vidéki nagyobb város, ahol nincs állandó mozi. Az 1913-as évet úgy jellemzi a szaksajtó, hogy nincs olyan hét, amikor ne nyílna új mozi vidéken.) A mozi jelentós tényezővé vált Budapest életében. Ezt nemcsak megnövekedett számuk jelezte, hanem az irántuk megnyilvánuló általános és széleskörű érdeklődés, véleménynyilvánítás, kritika vagy éppen elismerés. Ehhez nagy mértékben hozzájárult a viszonylag hamar szerveződő, öntudatos moziszakma kialakulása önálló újságokkal (1907-ben megjelent az első lapjuk, 1908ban pedig az első valóban jelentős lapjuk, 1912-16 között évente 2-3 új lapot indítottak a különböző érdekcsoportok, a szakma