Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - FABÓ BEÁTA A moziépítészet és a város

és a nagyközönség részére) és önálló országos szöverséggel (1909-ben alakult 67 taggal). A mozik működtetésére vonatkozó egységes szabályzat azonban nem létezett. „Rég várja már a moziszakma, hogy a sok kapkodó vidéki rendelkezés helyett végre egységes szabályrendelet legyen". (A vidéki városok helyi városi szabályzatokat alkottak, így a főváros szomszédságában fekvő Újpest is korán, 1909-ben megalkotta szabályrendelet-tervezetét, melyet anélkül használt, hogy a belügyminiszter jóváhagyta volna. Újpest 1913-ból származó tervezetének alapgondolatai: négy hónapra szóló engedély és annak a díja, sátormozi állításának az engedélyezése, a városi díj a bruttó bevétel 10 százaléka, építési és tűzrendészen előírások, mozik száma nem korlátozott.) A háború miatt azonban nem született meg — a kidolgozás alatt álló — szabályzat. A rendőrfőkapitány nem tartot„«Rég várja már a moziszakma, hogy a sok kapkodó vidéki rendelkezés helyett végre egységes szabályrendelet leg>en». " A rákosszentmihályi Világ Mozgó 1920 körül Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény