Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)
A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - KOVÁCS ÁKOS Zárgondokság alatt
Fesztyék azon a telken állították fel, amelyet a főváros a rotundának azután adományozott, hogy a mai Hősök teréről eltávolították, nevezetesen a Mutatványos tér 15. sz. parcellán. A körkép itt, a vurstliban, a Meienheroly-féle barlangvasút (23. sz. parcella), a Schöftner-féle lövölde (22. sz. parcella), a Royal Vio-féle mozgószínház (10. parcella) szomszédságában, ebben a „Popper és Grossmann" cég által kivitelezett és az esőzések idején szüntelenül beázó „körkép-palotában", már szinte kizárólag az alacsonyabb társadalmi rétegekhez tartozó közönség szórakoztatását szolgálta ki. A „Magyarok bejövetelét" azonban nemcsak új környezet, hanem egy jogi szempontból teljesen újjászervezett társa2. Szósz János a „Magyarok bejövetele Részvény Társaság" vezérigazgatója ezzel kapcsolatban a következőket írta Feszty Bélának: „A 'Körkép' állaga ép, az épület azonban, amely elég hitvány munka, valamint a belső vászonkonstrukció, sajnos rosszak. Azért még ma is agyon kellene verni Popper & Grossmann úrékat. Az épületet t.i. megnézettem szakértővel, főleg az érdekelt, hogy a Körkép kiszedése hogyan történhetne, mit kellene bontani stb., és ekkor konstatálódtak az épület konstrukcionális hibái és főleg az épületet kereken fogó u. 'Rinnák' hitványsága, amelyek lejtés nélkül épültek és vízlevezetők helyett állandó vízgyűjtőmeáencék, amelyek erős vagy gyönge esőzések esetén hosszabb vagy rövidebb ideig, havazások utáni olvadások esetén pedig heteken át eregetik befelé a vizet, amely persze a ponyvákra megy és azokat rothasztja. Tavasszal ezt is valahogy reparálnom kell. A vonatkozó tárgyalásokat megkezdtem, de érdemi lefolytatásuknak a március vége előtt, április eleje előtt célja nincs. Akkor szándékom erre valamelyes áll. segélyt kérni, mert ezt jövedelmekből kiizzadni nem lehet, a vállalat pedig, sajnos, nem hitelképes ilyen szempontból, mert mint tudod, kedves Bélám, a telek a fővárosé, tehát a felépítmény mint telekkönyvi fedezet szóba sem jöhet; a képet elzálogosítani pedig nem lehet és nem szabadé célra sem!" (1925. XII. 25.) ság fogadta. A „Feszty-féle magyar körkép (betéti) társaság" ugyanis átalakult „Magyarok bejövetele Részvény Társasággá", melyet 1909. január 22-én jegyeztek be a kereskedelmi társascégek jegyzékébe (L. kötet 32. lap). A részvénytársaság igen körültekintően megfogalmazott alapszabályából néhány paragrafus különös figyelmet érdemel. Mindenekelőtt az „Egyetemes intézkedések" ötödik pontja, amely kimondja: „A vállalat célja: Feszty Árpád a Magyarok bejövetele körképének felállítása, és jövedelmeztetése, esetleg más rokonvállalatok létesítése. A magyarok életéből vett egyéb művészi kivitelű mozgófényképek bemutatása, többszörösítése és terjesztése; festmények vétele és eladása, esetleg kiállítások rendezése". 3 Eszerint 3. Az alapszabályból, emellett, érdeklődésre tarthat számot további három paragrafus. 6.§ A társaság hirdetményei, amennyiben azok közzétételére nézve a törvény máskép nem rendelkezik a „Magyarország" című napilapban teendők közzé. II. Fejezet. A részvénytársaság és a részvényesek anyagi jogviszonyai általában. 7-§ A társaság alaptőkéje: 220.000 K, amely 1100 darab, egyenként 200 K névértékű, l-l 100 folyószámmal ellátott és bemutatóra szóló részvényből áll. Az alaptőke közgyűlési határozattal felemelhető. 9.§ Az 5. §-ban körülírt: „A magyarok bejövetele" című körképpel annak alkotója Feszty Árpád festőművész mint betéttel kíván a részvénytársasághoz járulni. Ezen ajánlatot a részvénytársaság elfogadván, a betét értéke közös megegyezéssel 100.000 K szóval egyszázezer koronában állapíttatott meg, mely betét ellenértéke fejében a részvénytársaság Feszty Árpád alapítónak 500 szóval ötszáz darab teljesen befizetett részvényt ad át. Ezen részvények a körkép átadása alkalmával teljesen befizetett részvényeknek tekintetnek.
