Orbis pictus – város-(fotó)-történet - Budapesti Negyed 5. (1997. tavasz)

KÉPÍRÓK VILÁGA - Cs. PLANK IBOLYA Fényképészműtermek Budapesten

Barabás Miklós műtermének tervrajza, 1862. Belváros, Úri u. és Korona u. 2. sz. Építőmester: Knabe Ignác Budapest Főváros Levéltára „... a padlástérben kizárólag a gyakorlati munkavégzést szolgáló helyiségek kaptak helyet... " Barabás a napfénytetős felvételi teremmel kapcsolatban annak északi fekvését és megfelelő nagyságát (két öl három lábnál szélesebb) emelte ki, a csoportképek tökéletes kompozíciójának megvalósítása érdekében. A negatívok érzékenyítésére és előhívására szolgáló sötétkamra, valamint a képek ragasztásával foglalkozó retusőrök és könyvkötők szobája a felvételi teremből nyílt. Mivel a másolást közvetlenül a napfényre kitett másolókeretben végezték, a fotópapírként használt napfény-papíroknál nem volt szükség előhívásra, csupán rögzítésre. A kész papírképet a mosószobába vitték, ahol alapos öblítés után aranyozták, újramosták majd szárították. A mosószoba nem lehetett nagyon kicsi, mert az üzlet forgalmától függően 5-6 munkás is dolgozhatott benne. Egy nap alatt akár 500-600 darabot is száríthattak. A pozitív papír előkészítéséhez és szárításához külön sötétkamra állt rendelkezésre. Barabás nem tért ki a vendégek számára fenntartott helyiségekre. Ennek nem az lehetett az oka, hogy ilyenek akkor még nem léteztek, hanem az, hogy levelében csak a szakmailag legfontosabb terek bizonyításával foglalkozott. „...Ezek szerint tehát nem állítható, hogy ebbeli tervbe vett építésem bármely része nem műhely, ha csak ezen állítás mérvéül a térbeli kiterjedséget nem veszi. Ámde a Streliski műterme nagyobb tért is foglal el, majd két annyi osztályból áll emeletre vonva..." A ház tetőterének túlzott mértékű beépítése ellen a következő érvei voltak: 40. ÉB 431/1862.