Orbis pictus – város-(fotó)-történet - Budapesti Negyed 5. (1997. tavasz)

KÉPÍRÓK VILÁGA - Cs. PLANK IBOLYA Fényképészműtermek Budapesten

„...Azonban én arról nem cehetek, hogy azon ház oly kicsiny, de másrészt azon építés mind tartósságára nézve csak oly erős, szépségére nézve pedig sokkal díszesebb lesz, mint a volt tető... Továbbá, míg én bírom, az építés tisztán fényírdai műhely, hogy azután a háztulajdonos ur minek nézze és használja, az nem engem illet és ez iránt a házi úrtól lehet nyilatkozatot venni, mi tehát szinte nem ok az engedély megw , „41 nem adására... Barabás Miklós 1862. július 1-én kapta meg az építési engedélyt, miután az alábbi változtatásokat eszközölte:'

12 „...Az utcák felőli falakat t.i. a szabályszerű vastagságra, 18"-ra tétettem, inkább áldozva valamit a műhely szélességéből (mert nem üvegházat építek) mintsem hogy vas oszlopok közt télen fagyni, nyáron pedig sülni kel„43 jen.... 1870-1900 között kialakult a műtermek harmadik típusa, a nyomdai helyiségekkel kibővített műintézeteké, és a hagyományos portréműtermek is egyre reprezentatívabb külső megjelenéssel és enteriőrökkel gazdagodtak. Az 1870-es években elterjedt szárazlemezek tovább segítették a fotográfusokat, kiváltva a nedves eljárás kényelmetlenségeit. Annak ellenére, hogy évtizedeken keresztül a portréfényképezés maradt a legjövedelmezőbb kenyérkereseti forrás, a szakma legjobbjai hamarosan a fényképezés legkülönlegesebb és legnehezebb területeit is meghódították. A város- és tájVizitkártya verzón Barabás és Fájth fényképészek Úri utcai műtermének rajza 1862-65 között Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye 41. U. Ott 42. U. Ott 43. Tan.ir. 13.735-III./1862.