Orbis pictus – város-(fotó)-történet - Budapesti Negyed 5. (1997. tavasz)

KÉPÍRÓK VILÁGA - Cs. PLANK IBOLYA Fényképészműtermek Budapesten

rem-építkezéssel kapcsolatos tudnivalókat, és nem csupán a hasonló méretű pesti fotóműtermeket ismerte, hanem a külföldi szabványokat is felhasználta a tervezés során. Mivel a padlástérben kizárólag a gyakorlati munkavégzést szolgáló helyiségek kaptak helyet, a műterem minden valószínűség szerint kétszintes lehetett. A vendégeket a ház utolsó emeletének szobáiban fogadhatták a fotográfusok. Ohnhaiser Károly Úri utca és Korona utca sarkán álló épületének beépítéséről van szó (ma: az V., Petőfi u. 20 és Régiposta u. 16. sz. épület áll a helyén). Az építtető hosszú és sikeres évekre számított. Ezt bizonyítja, hogy a ház utolsó két szintjét tíz éves időtartamra bérelte ki a tulajdonostól. A műterem története 1862. június 3-án kezdődött, ekkor nyújtották be az építési tervet. Ezt a tanács azzal a kifogással utasította vissza, hogy az építtető egy egész emeletet akar a háztetőbe felépíteni műhely címén. Barabás Miklós a műterem fogalmának meghatározásával kezdte válaszlevelének gondolatmenetét: „...Atelier, magyar szóval műhelynek — a művészet iránti tiszteletből ha csak kis zúg is — műteremnek mondatik minden helyiség, melyben üzlet vagy mesterség űzetik. De hogy idézet nevét érdemelje is, szükséges, hogy az üzéshez alkalmas s hozzá megkívántató tulajdonokkal is birjon ...így példakép könyvnyomdákban betűszedésnek, papírelőkészítésnek, sajtóknak saját, mind külön, külön helyiségek igényeltetnek..." A fotográfiai műhelyekben végzett munkálatok úgyszintén megkövetelték és indokolták a sokrétű feladatok elvégzésére szolgáló külön helyiségek kialakítását. Pataky József fényképészeti és litográfiái műtermének tervrajza, 1862. Belváros, Úri u. 8. Építészek: Pán József és Ybl Miklós Budapest Főváros Levéltára „A földszinten végigüvegezték az épület három oldalát... "