Orbis pictus – város-(fotó)-történet - Budapesti Negyed 5. (1997. tavasz)
KÉPÍRÓK VILÁGA - Cs. PLANK IBOLYA Fényképészműtermek Budapesten
meg nem engedtek) köszönhetni azt, ha nagyobb kár nem történt.... Az épület, mint halljuk, biztosítva volt...." 7 A hírek szerint a fotográfus napok alatt eltüntette a pusztulás nyomait, és fél év alatt újjáépíttette az épületet, annak ellenére, hogy 1864. február 22-én már egy másik fényírda építésére kért engedélyt az AlDunasoron álló saját háza tetején. Az újjáépítéssel és az új tervek elkészítésével ismét Gerster Károlyt bízta meg. A Váci utcai tűzesetet természetesen a városi tanács is kivizsgálta, sőt a Helytartótanács a műterem lebontását is elrendelte. Simonyi végül megtarthatta fényírdáját, a kémiai szerek felhalmozásától azonban eltiltották. A Váci u. 1. számú házat 1866-ban 14 600 frt-ért megvásárolták, és egy évvel később Simonyi műtermének a helyén már egy új, emeletes épület állt. Az ingatlant Lyka Döme örökölte 1879-ben, aki Steindl Imre tervei alapján építette föl az üzleteiről később híressé vált, ma is álló Lyka-házat. 10 A fotográfus második műtermének története 1862-ben kezdődött, amikor megvásárolta az Al-Dunasor 82/30. számú parcellát (ma: Belgrád rkp. 3-4.) 19 000 ftr-ért, és hamarosan egyemeletes házat épített rá. Az építkezésekre vonatkozó tervekből és iratokból kiderül, hogy műtermét nem a lakóházával egyidőben építette föl, hanem később, csak 1864 tavaszán fogott hozzá a bővítéshez „...oly módon, hogy gyors elké7. Fővárosi Lapok, 1864.január 13.9. sz. 8. ÉB 100/1864. 9. BFLIV. 1305. Pest Város Építési Bizottmányának Iratai. 919/1864. (Az 1864. október 12-én Pesten tartott tanócsülési jegyzőkönyv kivonata.) szítés, kényelmes kezelés, s a képek tökélyének feltételei benne meglegynek...."" A kétszintes műterem, a ház korábbi tetőzetének teljes elbontásával, önálló emeletként épült meg. Első szintjére kényelmes, nagy méretű fogadószobát (vagy irodát) és egy munka- vagy pihenőszobával bővített üvegezett teraszt terveztek. A galérián két szoba helyezkedett el, Dunára néző ablakokkal. Az egyik szobából nyílt hátrafelé a sötétkamra, a másik szoba pedig maga volt a napfénytetős felvételi terem, egy hátrafelé nyíló terasszal. Simonyi több éves szakmai tapasztalatát használta föl, és a Vasárnapi Újság hírei szerint: „rég ápolt és kedvencz tervét valósítá meg" saját házabán. A műteremház sorsát a Duna-part beépítése pecsételte meg. Az abszolutizmus éveiben parázs viták folytak arról, hogy beépítsék-e a Duna-partot, vagy inkább — a párizsi boulevard-ok mintájára — egy igazi pesti korzót alakítsanak ki belőle. Fennmaradt egy 1869. évi szabályozási térkép, amely szerint a fotográfus több al-dunasori telket is birtokolt ezekben az években. 13 A szabályozások miatt azonban a telkeket még abban az évben eladta az államnak, és jövedelméből egy tekintélyes méretű kétemeletes sarokházat vásárolt a Sebestyén tér és a Zöldfa utca sarkán. Az épület átalakítását 1871-ben kezdte meg. A terveket Dötzer Ferenc építész készítette, aki mind az alaprajzi, mind a homlokzati kivitelezésío. Tarr László: A régi Váci utca regényes krónikája.Bp., 1984. u. Ország Tükre, 1864. július 21. 21. sz. 242. old. 12. Vasárnapi Újság, 1864.28., 32. sz. 282, 328. old 13. Hrsz: 23.820-22 u.Tan.lr. 24.163-111./1871.
