Orbis pictus – város-(fotó)-történet - Budapesti Negyed 5. (1997. tavasz)

KÉPÍRÓK VILÁGA - Cs. PLANK IBOLYA Fényképészműtermek Budapesten

Simonyi Antal műtermének terve, 1860. Belváros, Váci u. 1. Építőmester: Gerster Károly Budapest Főváros Levéltára „,.. az udvarban... Simonyi fotográfiai műterme vonzotta a látogatókat. " sen a festőterembe, a Maler Saal-bz veze­tett, ahol az elkészült fényképek szárítását, színezését és ragasztását végezte a fotog­ráfus segédje. Csigalépcsős feljáró vezetett az emeleti szintre, amely a felvételi terem­ből, a Glass Salon für Photographie-hő\ és egy jóval kisebb laboratóriumi helyiségből állt. A földszinti és az emeleti helyiségek világítása eltérő volt. A felvételi helyiség a tetősíkra is felhúzódó üvegfalon keresztül kapta a fényt, a többi kiszolgáló helyiség csak egy kis ablakkal rendelkezett. A tető kialakítását pontosan nem ismerjük. 5 A műterem 1860 nyarán díszesebb hom­lokzattal és egy emeleti terasszal gazdago­dott. A már meglévő épület elé egy három­tengelyes, nyitott loggiát emeltek, mely­nek faragott oszlopai tartották meg a tim­panonnal lezárt, szintén háromtengelyes üvegezett emeleti teraszt. Az épület össz­képének harmóniájáról a kor neves építé­sze, Gerster Károly gondoskodott. Simonyi itt készítette azt a több száz képet tartal­mazó, ma már történelmi dokumentum­nak számító arcképalbumot, amely az 1861. évi országgyűlés tagjait ábrázolja. A műterem 1864. január 12-én délben, egy kollódiummal telt edény felrobbanása következtében tüzet fogott, és leégett. A Fővárosi Lapok így tudósított a szomorú eseményről: ,,....A földszinten lévő ingósá­gok megmentettek, azonban az emeleten lévő részletek mind kárba vesztek Az egész tűzoltás olyan ügyetlenül történt, hogy csak az égő ház mellett felmagasuló épületeknek (melyek semmi légmozgást s. A Fényképezés magyar úttörői. Fejős Imre: Simonyi Antal. 174. old. 6. Szépítési Bizottmány: 19.770

Next

/
Thumbnails
Contents