Orbis pictus – város-(fotó)-történet - Budapesti Negyed 5. (1997. tavasz)

KÉPÍRÓK VILÁGA - Cs. PLANK IBOLYA Fényképészműtermek Budapesten

pészet összekapcsolódott a nyomdászattal, és kialakult a műtermek harmadik típusa, a nyomdai helyiségekkel kibővített műter­meké. Önálló műteremházak építéséről és működéséről is tudunk, melyek közül egyedül csak egy 1894-ben épült terézvá­rosi műterem (Nagymező u. 20.) tudta megőrizni eredeti egységét. A szakma technikai és művészeti fejlő­désével párhuzamosan alapvetően meg­változtak a műtermi fényképezés jelentő­sége és körülményei. Mindezek a ténye­zők természetesen a műtermek külső és belső kialakítását is folyamatosan módosí­tották. Mára a szalonok és várótermek el­tűntek, maradtak az automata gépekkel fölszerelt gyorslaborok és a mesterséges vi­lágítással kialakított, a reprezentációt telje­sen nélkülöző felvételi helyiségek. Fény írd ák a 19. század közepén Mai ismereteink szerint a legelső fény­képészműtermet a fővárosban Marastoni Jakab festőművész alapította 1841 nyarán, a feldunasori ún. Nákó-házban (a mai V., Roosevelt tér 5-6. helyén). Egy év múlva nyílt meg a következő a Háromkorona ut­cai ún. Somogyi-házban, majd 1843-ban kettőt is nyitottak egyszerre. Ezekről az évekről keveset tudunk, mivel a felvétel a szabad ég alatt — udvaron, teraszon, la­postetőn — vagy olyan műteremként hasz­nált helyiségben történt, amelyet csak részben vagy egyáltalán nem alakítottak át. Ezt bizonyítja, hogy a dagerrotípiai mű­termeket befogadó épületek építési rajzait áttekintve nem találtunk még olyat, amelynek akár homlokzati, akár alaprajzi terve műtermek létezésére utalt volna. A legkorábbi műtermek a Lipótvárosban, a klasszicista stílusú Pest legszebb házaiban kaptak helyet, úgymint a Nádor utcai Tig­ris vendégfogadóban (ma: V., Nádor u. 5.), a Diana-fürdőépületben (a mai V., Roosevelt tér 3. helyén), és a feldunasori Coburg-palotában (a mai V., Roosevelt tér 3-4. helyén). A pest-budai fotográfiai mű­termek száma a reformkor éveiben európai viszonylatban is jónak számított. 1841-ben Londonban is csak 3 műtermet alapítottak. Felülvilágítós műtermet — nem fotog­ráfiait ugyan, hanem festőműtermet — szintén Marastoni épített elsőként festőis­kolás növendékei számára, Weisz Béla Nagyhíd utcai házának harmadik emele­tén (ma: Deák Ferenc utca 21.). A Hild József által tervezett emeletráépítés 1846­ban készült el. A 39 tanítvánnyal beinduló festészeti akadémia kialakítására Marasto­ni nem kevesebb mint 10 000 pengőforin­tot költött. 1 Nem rendelkezünk korabeli leírásokkal a különböző fotográfiai helyszí­nekről sem, csupán egy 1841-ben írott rö­vid és humoros történet utal a Tigris Ven­dégfogadóban működő dagerrotípiai mű­terem jellemzőire: „....De már helyszínen vagyunk, menjünk a harmadik emeletre, mert az isteni művészet magosra, egészen az istenekhez, szokta az embereket emel­ni, vagyis itt a legfelső emeletre. Ott, mindjárt a lépcső elején illy tartalmú írat függ: Kéretnek a t.c.uraságok, hogy itt mél­í Életképek, 1845. II. 834. old. Apró hírek, Életképek, 1846. II. 445. old., Életképek, 1847. óprilis 3.14. sz. 460. old.

Next

/
Thumbnails
Contents