Orbis pictus – város-(fotó)-történet - Budapesti Negyed 5. (1997. tavasz)

„LEGYEN IRGALMAS, FÉNYKÉPÉSZ ÚR” - MÉLIUSZ JÓZSEF SOBRI JÓSKA kihívó képe egy ócska fotográfián

A Hat nap és a hetedik. A Korom és korona. A Nehéz kenyér. Az Anyám könnyű álmot ígér. Mindenik más tűzű. Más szavú. Más eszű. Más szenvedésű. Más lázadású. Mindegyikben benne vagy. Anyanyelvünkben egyetlen folyam. Ellenállhatatlan sodrás. Gyönyörű. Te csak egy magyar népkönyvet írtál. De Te nem vagy népi író? S mert nem az vagy? író sem vagy. Csak haramia. Ottfeledten a kemence meleg padkáján. Demeter disznópásztor csimbókos subáján. Irodalmunk fenegyereke. Kellemetlenje. Húsvét éleiének fel nem támadója. Irodalomtörténeti pokolbugyor. Régiség. Múzeumi darab. Vén csont. Csillag csillagaink között duzzogván. Ha még élsz, egyen meg a fene. És isten éltessen. Sokáig. Az élve feltámadásig. S hogy el ne feledjem. Mind a nyelvemen volt. Az Új pásztor s mindazok az oldalak. Az én képzeletem szerintiek egybekerekítve Szilágyi András könyvében. Az a 300-400 oldal. A mű.