Orbis pictus – város-(fotó)-történet - Budapesti Negyed 5. (1997. tavasz)

KÉPVARÁZS - KOLTA MAGDOLNA Képmutogatók Pest-Budán

„Benn a komédiában a 80-as években még 1 m távolságban elhelyezett 15 cm át­mérőjű kerek nagyítóüvegen nézve látha­tók voltak nemcsak az olasz városok képei, pl. Nápoly, amint hallatlan nagy füsttel pi­pál rajta a Vezúv, hanem Spanga Pál, Berec János urasági inasok és Pitély Oláh Mihály naplopó kivégzése is, akik Majláth György országbírót 1883. március 29-én megfojtot­ták. Látható volt továbbá az 1878-i bosz­niai okkupáció lefolyása Hadsi Loja szara­jevói népvezérrel, valamint a spanyol­amerikai háború a tengeren, Napóleon a szomorú fogságban. A millennium évében Feszty Árpád körképének, a magyarok be­jövetelének silány másolata. Rémes és mé­gis vonzó látvány a spanyol inkvizíció a kínzókamrákkal, fekete csuklyás hóhérok­kal, szeges hordók, kerékbetörés, ujjszorí­to, a tüzes vassal egetes. A vásárokban látható képek két nagy csoportra oszthatók: vagy távoli városokat, tájakat mutatnak be az oda soha el nem jutó kispénzű nézőnek, vagy konkrét hely­es időmegjelöléssel politikai, történelmi aktualitásokat visznek helybe, mintegy vizualizált újságként hatnak. Ennek az utóbbi használatnak az egyik legérdeke­sebb példája Magyarországon a Pratte test­vérek működése. Műsoruk keverte a báb­játékot (főként tündér- és lovagdrámák bábváltozatait adták elő) és a panorámasze­rű látványosságot, amelyek Moszkva égé­sét vagy a navarini tengeri csatát ábrázol­ták. Egyik magyar nyelvű színlapjuk sze­rint a Moszkvai vándor vagy: A nagy lelkű sután című darab mellett A nagy vízáradás 30. Kiss Lajos: i. m. Pest és Buda szab. kir. városokban című ké­pet is bemutatták. „Az a borzasztó pusztí­tás, melyet a medreiből kirohant Dunafo­lyam 1838-ki március 13, 14 és 15-én Pest és Buda virágzó szomszéd városokban oko­zott, a hírlapokból, röpkeiratokból és ta­pasztalásból eléggé ösmeretes. Rajzola­tunk e két város legszebb és legösmerete­sebb tekintetét mutatja elő. A játékszín bal oldalán a dunasori házak homlakfalai min­den ösmeretes tárgyaival le a Duna hosszá­ban: jobbrul Buda a várral, a végtércn Kc­lenhegye és a két várost egymástól elvá­lasztó Duna síkjege látszanak téli állapot­ban. A művész ezen nézőpont választásá­ban arra célzott, hogy a szépnek átmene­telét az elpusztulás iszonyába tüntetné elő. Budai várból tett jellövések között látni a Duna síkjegét ropogva szakadozni, jégda­rabokká és tömegekké változni, mi alatt a zajló víz mélyéből koronként magasbra emelkedvén partjait általhágja. A vízár a legfőbb magasság pontig hat. Az előtéren házak öszveomlása, mentőhajók ide s tova evedzése fáklya világnál, félrevert haran­gok zúgása zárják be ezt az erőszakos ter­• 31 mészét okozta iszonyatos látományt." A fotográfusok megörökölték a kozmo­rámák tájképeinek sikerét. A fotóműter­mek illetve a fénynyomdák be is rendez­kedtek a századfordulón az egzotikus táj­és életképek tömeges előállítására. E táj­képdivat különálló, a panoráma-hatással közeli rokonságot mutató ága volt a sztereó­nézés. Bizonyos helyeken évtizedeken át ez volt a fotográfiai képpel történő találko­zás legfőbb módja. Az 1850-es, 60-as évek­3i. Az 1838. szeptember 15-i debreceni elödós színlapját közli: Belitschka-Scholz Hedvig: i. m. 7. old.

Next

/
Thumbnails
Contents