Orbis pictus – város-(fotó)-történet - Budapesti Negyed 5. (1997. tavasz)
KÉPVARÁZS - KOLTA MAGDOLNA Képmutogatók Pest-Budán
ben, majd 1890 után rendkívül elterjedt volt. A sztereónézővel történő képnézegetés a polgári családok, társaságok egyik legérdekesebb időtöltésének számított. A távoli kuriózumok megismerése ezzel a találmánnyal kikerült a vásári közszórakoztatás, a spektákulumok köréből, és belépett a polgári otthonokba. A Guckkastenek, kozmorámák, laterna magicák kései utódaként a századfordulón könyvforma dobozokban árulták a különböző városokról, országokról, háborúkról készült „képeskönyveket", ötven-száz képpel. Sztereónézőn mindent meg lehetett nézni, így például a búr háborút, VII. Edward koronázását, a sanghaji kikötőt, sőt, még az első világháborúról is megjelent egy sztereósorozat az Underwood & Underwood cég kiadásában. Budapesten Calderoni István „látművész" volt a legnagyobb forgalmú sztcreókép-forgalmazó a 19. század második félében. 1860-as hirdetése szerint „Stereoskopok legnagyobb raktára az egész birodalomban Bécs, Prága — Paris, Londonstereoskop — valamint Olaszország, Sveicz, Egyiptom és Amerika tájképeivel stb. — Fekete színezett és transparent francia csoportozatok tucatja 1 ft 50 kr-tól 15 Ft-ig. — Különös figyelmet érdemelnek s ajánlhatók: Pest, Buda és Pozsony 30 egészen újonnan felvett tiszta és legjobban sikerült képei, darabja 60 kr, tucatja 7 ft. Fennérintett városok... fényképei... A főraktárlétezik: Galderoni István látművésznél Pesten, a Váci utcában 3-dik szám 32. Politikai Újdonságok, 1860. november 22. 744. sz. 3453. old. 33. Ernst Kieninger-Doris Rauschgatt: i. m. 52. old. A sztereónézést élelmes üzletemberek kezdettől próbálták közösségi szórakozássá avatni. A megoldást a századfordulón August Fuhrmann Kaisej'panoramá]^ hozta meg. Ez a nagyméretű farondclla 25 nézőnek tette lehetővé egyszerre a sztereó élvezetét. A rondella körül foglalhattak helyet a látogatók, mindenki előtt volt egy néző. 50 képet lehetett megnézni, a képváltásra csengettyűhang figyelmeztetett, a képeket egy óraszerkezet mozgatta tovább. Az üvegdiákat hátulról világították át, ami fokozta a mélység érzetét. Fuhrmann maga így írja le panorámáját: „elegáns, reprezentatív körépítmény diófurnérral, aminek átmérője 3,75 m. Hat lábon áll és a talajtól a faragott felső peremig 2,40 m. A karfák praktikus, sötétbarna, szolid bőrbevonatot kaptak, az alsó szövet33 függöny tűzbiztosan impregnált." Fuhrmann azért nevezte el szerkezetét Kaiserpanoramának, mert Vilmos császár is rendelt egy példányt egyik palotájába. Az első világháború alatt már a kor szavának megfelelően világpanorámának nevezték a látványosságot. Igen jó üzletnek bizonyult, hetente megújított képanyaggal 180 világpanoráma működött Európában. 34 A tematikusán rendezett képciklusok egyrészt közeli és távoli tájakat mutattak be, másrészt aktuális információkat is továbbítottak a nyilvános élet számos területéről. A képek világában a Kaiserpanorama az első tömegmédium, amelynek használatát kapitalista ökonómiával tervezték meg. Míg a panorámafestményt nézője bármeddig szemlélhette, az automatikusan továbbí34. Achim Baar: Stereoskopie. Räume, Bilder, Raumbilder. Essen, 1991. 34-36. old.
