Orbis pictus – város-(fotó)-történet - Budapesti Negyed 5. (1997. tavasz)

KÉPÍRÓK VILÁGA - ALBERTINI BÉLA Világháború végi szociofocók

Csodálkozva mér végig, valószínűleg megütközik a kérdés fölösleges és buta voltán. — Dehogy. Idén csak egyszer volt be21 fűtve." [Kiemelések a riport készítőjétől — A.B.] A beszélgetés további részéből az derül ki, hogy az egyszeri fűtés anyagát a gyerek „szerezte". 1945. december 25-ét mutat a naptár e riport megjelenésekor. Karácsonyi hangulat a háború befejező évében. Egy Rózsa László (1898-1969) fényképen, amely 1946-ban készült, az utca élő fáin látható, hogy fűtési idény van flenne). A fotográfus Németországban kezdte fotóriporteri pályáját 1927-ben, a hitlerizmus hatalomra jutása után 1941-ig Hollandiában dolgozott, az ostrom idején Budapesten bujkált, 1945 tavaszán a Szociáldemokrata Párt képosztályaként működő Orient ügynökség vezetője lett.

22 A háború utáni időkben kifejtett fotográfiai aktivitása folytán itt több képe is szerepel. Rózsa képén a kétkerekű fás kocsi felnőttje nem igazán pesties öltözékű — bár abban az időben a városi emberek közül többen viseltek kucsmát —, ifjú társa a szállító-alkalmatosságot húzva nagyrészt takarásban van. A jelenet egésze szimptomatikus: előttük villamos-sínek, a háttérben emeletes házak, s ők hasábfákat és rőzsét szállítanak a fővárosi utcán. Honnan származott a levágott fa, erről fogalmunk sem lehet. 21. Szilágyi Lilla: Éhes didergők fővárosa: Pest. Népszóvá, 1945. december 25.11. old. 22. Rózsa László/Kincses Károly. [Kiállítási vezető.] Mai Manó A fagyoskodók minden lehetséges eszközt megragadtak, hogy tüzelőhöz juthassanak. „Budai erdőkkel fűt a télen Budapest" — szól egy képanyag címe 1945 október végén a Szabad Nép képes mellékletében. Az egyik ottani fényképen egy asszony, hátán az erdőn gyűjtött fával. — „Hatvanöt év és 15 kg fa" — mondja a képaláírás. Ez a képes melléklet a harmincas évek liberális Pesti Naplója „ingyenes képes mellékleté"-nek nyomdokain indult, s funkcióját eredményesen be is töltötte, amíg a sajtóorgánum mögötti politika nem diszkreditálta. Hogy a Rózsa-képen szereplő szállítók maguknak vitték-e a fát vagy „bérmunkát" végeztek, mára már közömbös. Az viszont bizonyosan megállapítható, hogy rászorulók voltak. A szállítás egy másik alapvető ellátási cikk, az élelmiszer szempontjából is létfontosságú volt. Fentebb esett már szó arról, milyen mértékben éheztek a budapestiek. A háború végére nemcsak a vidéki mezőgazdasági termelés lett gyengébb hatásfokú, hanem a közlekedési eszközök nagyarányú károsodása miatt a már megtermelt élelmiszerek felhozatala is erősen korlátozódott. 1945-ben több mint harmincszor kevesebb tej érkezett Budapestre, mint 1943ban. A főváros baromfi-ellátottsága 1946 májusa és szeptembere között majdnem háromszor volt rosszabb, mint 1939 azonos Fotógaléria, Budapest, 1996. 23. Budai erdőkkel fűt a télen Budapest. A Szobád Nép képes melléklete, 1945.25. sz. 5. old.