Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)

NŐK A KÁVÉHÁZBAN - VARGA ÉVA Hölgyközönség a pesti kávéházakban

zott, én bizony többnyire a legunalmasabb emberek társaságában csücsültem." Nem lehettek sokkal kellemesebb helyzetben a New-York művésztársaságának feleségei sem. Kosztolányi Dezsőné (Harmos Ilona) is csak férjével együtt ment be először a New-Yorkba. Kosztolányi ebben az időben sokszor kártyázott az Otthonban, „s míg ő elvesztette ott rendszerint csaknem minden pénzét, én a New-York karzatán ülve vártam, hogy értem jöjjön." De ott várakoztak mellette a többi írófeleségek is. Köztük „...Krúdy Gyuláné, a csöppecske, gömbölyű Satanella. O inkább arra a néhány - megmentett - koronára várt, melyet Krúdy, féloldalt hajtott fejjel... mélységes önmegtagadással nyújtott át neki. Ugyancsak fönt a karzaton ült Szini Gyuláné, férje pénzecskéjére várva, hogy megfőzhesse ikergyermekeinek a vacsoÍ4

. »57 rat. Ezek az idézetek a legkevésbé sem keltik azt a látszatot, mintha az asszonyok már megnyerték volna a társadalmi elfogadásukért vívott csatát akár pusztán a kávéház porondján, de azt sem, hogy a modernizáció következtében beállott új helyzetüket a férfivilág vagy legalább ők maguk feldolgozták volna. Ahhoz, hogy ez a folyamat a maga ellentmondásaival és konfliktusaival meginduljon, nagyban hozzájárult a nők első világháború alatti és utáni viszonylag tömeges munkábaállása, mely a nem dolgozó, valamint a jobb anyagi és társadalmi helyzetű nők számára is új utakat nyitott. %. Vázsonyi Vilmosné (Szalkay Margit): ki én uram. Bp., é. n. 112.; 116. p. 57 Kosztolányi Dezsőné (Harmos Ilona): A Newyorkhoz fűződő A függetlenedés tekintetében viszonylag előnyös helyzetben voltak azoknak a családoknak a leányai, akiknek sem anyagi sem egyéb vonatkozásban nem korlátozták a tanulását, értelmiségi pályára lépését. (Természetesen még így is épp elég jogi és egyéb nehézséggel kellett szembenézniük.) Ilyesmi elsősorban a középosztály középső és felső régióiban fordult elő. A két háború közti időszakban viszonylag gyakoribbá vált az alsóbb középosztály lányainak esetében is a polgári iskola, illetve valamely középfokú iskola elvégzése, és ezt követően a lányok munkába állása. Ezt a munkát és a dolgozó, független nő státuszát gyakran olyan provizórikus állapotnak tekintették, mely a férjhezmenéssel egyszer s mindenkorra megszűnik, mégis egy lépés volt az önállósodás felé. Mindenképpen számolnunk kell a századforduló idején a masamód lányok, nevelőnők, boltoskisasszonyok jelenlétével, nem beszélve az üzemekben és gyárakban egyre nagyobb tömegben dolgozó munkáslányokról és asszonyokról. A nők munkába állásának kérdései, s az ennek nyomán felmerülő ellentmondások a századelőtől kezdődően komoiyan foglalkoztatták a közvéleményt. Az utóbbi két nagyobb csoport békés egymás mellett élésben utoljára Circulusnál kerül bemutatásra.

5 Az 1899-es esztendőben még a tisztes és boldog szegénység állapotában szürcsölgetik a kávét Apfel Apollónia asszony kávémérésében, hogy emiékeimből. Idézi Konrádyné Gálos Magda (Szerk.): À Hew-Yorktól a Hungáriáig. Bp., 1965.64-65. p. 58. Circulus: /. m. 43-46. p.