Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)
NŐK A KÁVÉHÁZBAN - VARGA ÉVA Hölgyközönség a pesti kávéházakban
azután betagolódjanak az átalakuló társadalom újabb csoportjaiba. A munkásnők későbbi kávéházba járási szokásairól nyilván nem véletlenül nem szólnak még a szépirodalmi források sem. A boltoskisaszszonyok többnyire az alsó középosztály leányai közül kerülnek ki, akik a húszas évekre már szülőikkel együtt, majd asszonyként férj, illetve barátnők kíséretében fordulnak meg a kávéházakban. •'. A felsorolt nőcsoportok közül a polgári kávéházban elsőként az értelmiségi és a közeli pályákra készülő, vagy tanulmányaikat frissen befejezett ifjú hölgyek, illetve művészi pályán tevékenykedő nők léptek fel. Ilyen nőalakokat állít elénk Ritoók Emma A szellem kalandorai című sajátos világszemléletű és a „faji jegyeket" mint kulturális determinánst értelmező 59 furcsa és ellentmondásos regényében. Ezekhez a nőszereplőkhöz hasonlóan erőteljes intellektuális érdeklődésű, ám politikailag más irányban és komolyabban elkötelezett figuraként írja le Kassák Duczynska Ilonát. 60 Ő az önálló egzisztenciaként fellépő mozgalmárnő típusa, aki az elsők közt vált elfogadott partnerré a kávéházi asztaloknál is találkozó és tevékenykedő szellemi-politikai mozgalmak férfitagjai számára. Furcsa elegye a mozgalmár és művész típusú nőnek Simon Jolán, akinek kávéházi megjelenéseiről több forrásból is értesül59 Ritoók Emma: A szellem kalandorai. Bp., 1993. (Első megjelenés: 1921) 60. Kassák Lajos: [gy ember élete. Bp., 1983. II. 410. p. Egyébként Kassák igen érdekes teóriát fejt ki a kávéházak és a Galilei kör tagjainak letartóztatásával kapcsolatban: „A fiatal forradalmárok helyes taktikának vélik, hogy nem az őrizet alatt álló egyesületekben jönnek össze, hanem kiülnek a kávéházak hetünk. Kassák önéletírásában, az Egy ember életében többször is feltűnik ilyen környezetben. 61 Vas István a Nehéz szerelemben is megemlékezik Simon Jolán Korona kávéházbeli jelenlétéről: „Egy ízben a feleségét [ti. Kassákét - V. E.] is ott találtuk, Simon Jolánt, aki vele egykorú volt - ennélfogva még öregebbnek véltük - s akinek feszült és szigorú arcában ekkor még semmiképpen sem sejtettem a megriasztott Szépséget; »Üveghangjat« pedig, melyet Kassák verseiből ismertünk, nem éreztem kellemesnek. Egyébként olyan volt, ahogy egy próféta feleségét elképzeljük: férje gondolatait visszhangozta, tán csak szigorúbban és indulatosabban és a kollektív szó sokkal sűrűbb használatavai... A modernizációs folyamat, de még a nők egy részének munkába állása sem változtatott azon a tényen, hogy a nők jelentősebb tömegei, s különösen a középosztály alsó és középső csoportjai gyakran még a két háború közti időszakban is úgy kezelték a férfiakat, mint anyagi gondjaik enyhítésének forrását, mint életük alapját. Ez a tény határozta meg a világhoz való viszonyukat, mely kávéházi szokásaikban is manifesztálódott. A polgárasszony rendszeres megjelenése törzskávéházában már-már státuszszimbólum értékű lett. A fiatal lányoknak a korábbi szokások elleni lázadása is kifejeződött abban a gesztusban, hogy a két hányilvános asztalaihoz, hogy így mentsék magukat a rendőrség gyanújától. Annak idején Szolarcsikot és Martinovicsot is a kávéházban ejtették tőrbe, onnan vitték őket a törvény elé, s most ezek a fiatalok is a kávéházból vándorolnak be a börtönökbe. (410-411. p.) ii. /. m. 431. p. 62 Vas István: Nehéz szerelem. Bp., 1972.341. p.
