Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)

NŐK A KÁVÉHÁZBAN - VARGA ÉVA Hölgyközönség a pesti kávéházakban

NŐK A KÁVÉHÁZBAN Hölgyközönség a pesti kávéházakban VARGA ÉVA Kávéházak a századfordulón és a két háború között Kávéházak, kávécsarnokok, kávémérések már jóval a századfordulót megelőzően is működtek Pesten és Budán. Ám ezek a múlt század utolsó negyedében és e század elején megdöbbentő átalakuláson estek át. Mint valóságos helyek és mint szimbólumok kitüntetett - más európai nagyvárosok hasonló intézményeivel részben azonos, néhány elemükben ezektől különböző - szerephez jutottak. A tipikus pesti kávéház, mely a café restaurant speciális változata volt, a Budapesten végbement modernizációs folyamatoknak köszönheti létrejöttét és népszerűségét. Funkciói ugyanis szoros összefüggésben állnak a fellendülésnek indult Budapest lakásviszonyaival, a „városi ember" materiális helyzetével és igényeivel. Magától értődik, hogy a megújuló viszonyok a nők társadalmi helyzetében, igényeiben és társas viselkedésében is jelentős változást eredményeztek. Mindez megmutatkozik a nők kávéházba járási szokásaiban, a kávéházi terek használatában, az ott folyó kommunikáció jellegzetességeiben és nem utolsó sorban mindezek társadalmi megítélésében is. A modernizálódó város kávéházai, melyek a kávéházhasználat nagyvárosias és speciálisan budapesti szokásaival épültek be a mindennapi életbe és a városképbe, nem tartottak igényt a kizárólagosságra. Velük párhuzamosan más kávéháztípusok is működtek. A múlt század hetvenes éveire, de még valamelyest a 20. század első évtizedére is igen jellemzőek voltak s a későbbiekben