Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)

NŐK A KÁVÉHÁZBAN - VARGA ÉVA Hölgyközönség a pesti kávéházakban

NŐK A KÁVÉHÁZBAN Hölgyközönség a pesti kávéházakban VARGA ÉVA Kávéházak a századfordulón és a két háború között Kávéházak, kávécsarnokok, kávéméré­sek már jóval a századfordulót megelőzően is működtek Pesten és Budán. Ám ezek a múlt század utolsó negyedében és e század elején megdöbbentő átalakuláson estek át. Mint valóságos helyek és mint szimbólu­mok kitüntetett - más európai nagyváro­sok hasonló intézményeivel részben azo­nos, néhány elemükben ezektől különbö­ző - szerephez jutottak. A tipikus pesti kávéház, mely a café res­taurant speciális változata volt, a Budapes­ten végbement modernizációs folyama­toknak köszönheti létrejöttét és népszerű­ségét. Funkciói ugyanis szoros összefüg­gésben állnak a fellendülésnek indult Bu­dapest lakásviszonyaival, a „városi ember" materiális helyzetével és igényeivel. Magától értődik, hogy a megújuló viszo­nyok a nők társadalmi helyzetében, igé­nyeiben és társas viselkedésében is jelen­tős változást eredményeztek. Mindez megmutatkozik a nők kávéházba járási szokásaiban, a kávéházi terek használatá­ban, az ott folyó kommunikáció jellegze­tességeiben és nem utolsó sorban minde­zek társadalmi megítélésében is. A modernizálódó város kávéházai, me­lyek a kávéházhasználat nagyvárosias és speciálisan budapesti szokásaival épültek be a mindennapi életbe és a városképbe, nem tartottak igényt a kizárólagosságra. Velük párhuzamosan más kávéháztípusok is működtek. A múlt század hetvenes éveire, de még valamelyest a 20. század első évtizedére is igen jellemzőek voltak s a későbbiekben

Next

/
Thumbnails
Contents