Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)

NŐK A KÁVÉHÁZBAN - VARGA ÉVA Hölgyközönség a pesti kávéházakban

sem tűntek el egészen a németes KafféKonditorei-ek s ellenpólusukként a jóval szolidabb, igénytelenebb kávémérések. Népszerűek voltak a zenés kávéházak, melyek a cigányzenekar, s kuriózumként a női zenekar kellemeivel csábították az arra járót, s nem iparkodtak a zárórával. A kávé mellé műsorral és italokkal is szolgáló intézményeket, melyeknek utódai a kabaré és az orfeum névre hallgattak, a századelőn még szintén a kávéházak közé sorolták. A második világháború előestéjén az éjszakai élet fénypontjaiként tűntek fel az amerikaias café bárok és a hosszas időzésre és társasági életre legkevésbé sem alkalmas eszpresszók. A polgári kávéház az idők során igen demokratikus intézménnyé vált. Az alkalmatlan budapesti lakásviszonyok közt a társasági életre alkalmas teret biztosított úgy a feltörekvő iparos rétegek mint a polgárság felsőbb körei számára. Ám a századfordulót követően más funkciókat is ellátott, „...a pesti kávéház otthona, kaszinója, üzlethelyisége, melegedőhelye volt a pesti embernek,"

2 írja a Reggel c. lap 1947-ben az államosításokat megelőzően. Szükségből kovácsolt erények adták meg a pesti kávéház speciális jellegét. A klasszikus pesti kávéház két meghatározó előzménye a szerény igényű kávé!. „Újabbon olyan mulatóhelyek, hol ledér és sikamlós dalokat, énekes színműveket adnak eló, gyakran bohócok és erőművészek meg betanított állatok mutatványaival vegyesen." Rém Hogy lexikona XIV. Bp., 1916.777. p. 2. Farkas Imre: Pesti kávéház. Reggel, 1947. január 27. Megjegyzendő, hogy az államosításokat és a kávéházak megszűnését megelőzően, illetve azzal párhuzamosan számos újságcikk lát napvilágot a kávéházakkal kapcsolatban. Közülük mór puszta terjedelme miatt is ki kell emelni Heltai Jenő: mérés és a felsőbb körök által használt Kaffé-Konditorei. A társadalom egymástól viszonylag távol álló csoportjai látogatták ezeket az intézményeket, melyek végül szerencsés elegyet hoztak létre. Funkcióik további elemekkel egészültek ki. A kávémérés többnyire a reggeli kávézás színtere volt, melyhez tej és sütemény vagy kenyér is tartozott.

3 A kávémérések századfordulós közönségére jellemző, hogy „Boltoslegények képezik a legmagasabb elegancziát; de nem olyanok, a kik valami váczi-, vagy korona heczeg utczai üzletben vannak alkalmazva... Hanem azok a kisebb rangú boltoslegények., [akik] ..a mellékutczák boltjainak szolgálattevő szellemei [...] A varróműhelyek szegény, sápadt arczú kis rabszolgái, a zúgcukrászdák kiszolgáló lányai, a dohánygyári munkáslányok, ...ők ide szoktak jönni reggé I- • „4 lizni. A kávéházi tér társasági életre való felhasználása a magasabb köröktől származtatható. (Lásd e tanulmány Gerbeaud-ról szóló részét.) A munkahely- és iroda-jelleg már a múlt század végére kialakult, ami egyebek közt a modernizáció megindulásával és az irodának alkalmas terek hiányával magyarázható. (Például kínálkozik az Orczy kávéház tanítóbörzéje , vagy a színészbörze és a gabona tőzsde a PannóniáA kávéház tündöklése és alkonya c. írását In: Magyar nap, 1949. május 8. 3. Ballá Vilmos: A kóvéfonás. Bp., 1927. Második kiadás, 46. p.; Szép Ernő: Május. Színmű 1 felvonásban. Kávécsamok. Vígjáték 1 felvonásban. Bp., é.n.; stb. 4. Circulus: Séták a nagyvárosban. Bp., 1899.44. p. s. Frojimovics Kingo—Komoróczy Géza-Pusztai Viktória—Strbik Andrea: A zsidó Budapest. Emlékek, szertartások, történelem. Bp., 1995.1.124. p.