Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)

A KÁVÉHÁZ MINT „AKARAT ÉS KÉPZET" - GYÁNI GÁBOR A kávéházba járó polgár

megtudható, hogy melyik pesti (elvétve budai) kávéházat tisztelte meg a házaspár együtt, vagy külön a férj, jelenlétével. Összesen 22 budapesti kávéházban fordultak meg több-kevesebb rendszerességgel, pontosabban 22 kávéház azonosítására nyílik módunk. A felkeresett kávéházak e nagy száma láttán is kételkednünk kell a törzskávéház fogalmának érvényességében. Igaz, valóban komoly a szóródás mértéke, hiszen akadtak egyszeri vagy esetlegesen felkeresett kávéházak, s velük szemben felsorakoztathatók a gyakorta látogatott, bár törzskávéháznak még így sem tekinthető kedvenc intézmények. Valójában a házaspár által együtt vagy külön a férj által használt kávéházak kétharmadán hat intézmény osztozott, a kávéházi időtöltések gyakorisága tekintetében nekik jutott a döntő hely a házaspár számára fontos kávéházak hierarchiájában. Közülük is a Redoute, tehát a Vigadó kávéháza áll legközelebb a törzskávéház fogalmához (11 alkalommal tesznek róla említést), melyet kétszer olyan gyakran látogattak, mint az utána következő többi kávéházat, a szintén a Dunakorzón vagy a Belvárosban székelő Steingasznert, a Corsót, vagy a lakásuk közelében fekvő Hermannt, a Bástya utcai Micsek- és a Rökk Szilárd utcai Szabó-kávéházakat. A gyakorisági listán 12 kávéház képezi a másik pólust, azokat az intézményeket, ahol Csorba Géza egyedül vagy Eszterrel együtt legföljebb egyszer fordult meg. De mi lehet a rejtett logika amögött, hogy mely kávéházakat részesítették a használat során előnyben; miért a város adott pontjának kávéházai váltak célpontjukká? A belvárosi, kivált a Dunakorzót övező kávéházak, láthattuk, módfelett nagy vonzerőt gyakoroltak Csorbáékra: minden második kávéházi időtöltés az itt üzemelő intézmények valamelyikéhez kötődött. Egészen pontosan: nyolc e zónában fekvő kávéház került bele Csorbáék horizontjába, s ebből háromnak voltak gyakori, visszatérő vendégei, a többit alkalomszerűen keresték fel. Egy másik jól körvonalazható térbeli gócpont a Kálvin térés szűkebb környéke: az itteni kávéházak közül öt játszott több-kevesebb rendszerességgel szerepet a házaspár nyilvános életében, s kivált kettő, a Kecskeméti utca sarkán állt Geist-házban működő Báthori és a kissé odébb álló Hermann kávéház tett szert mindennapi életükben kitüntetett jelentőségre. Ha a gyakorisági statisztika alapján azonosított topográfiai csomópontokat kívánjuk megmagyarázni, két eltérő körülményre, a házaspár mindennapi praxisának két térhasználati szokására kell utalni. Az egyik a szabadidő nyilvános eltöltésének általuk kedvelt formája, a belvárosi és főleg a Duna-parti korzózás, ennek alig túlbecsülhető nagy súlya, ami felkelti a figyelmet. Azon belül, annak részeként kerültek előtérbe a belvárosi kávéházak, melyek azért mondhatták gyakori vendégüknek a házaspárt (s csak ritkán egyedül a férjet), mert szokásos utcai szociabilitásuk, a séta helyszínének közelében helyezkedtek el. Merőben más okból nőtt meg Csorbáék, s kivált Géza életében a Kálvin tér környéki kávéházak jelentősége. Józsefvárosi otthonukból a Belváros (a város, ahogy ők fogalmaztak) felé tartva a Kálvin tér, akkori nevén a Széna tér a maga közlekedési elosztó szerepével kikerülhetetlen napi út-