Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)
HELYEK ÉS TÖRTÉNET - SALY NOÉMI A Krisztinaváros és a Philadelphia
anyagig. Az első nemzetközi biliárdszövetség az első világháború előtt alakult 14 meg. Az asztalon kezdetben kapuk voltak, s ezekbe kellett két golyót beleterelgetni. 15 Lassan azonban ez is megváltozott, s két játéktípus alakult ki. A kontinentális biliárd, vagyis a karambol, amit három golyóval játszanak, s az a játék, ahol lyukakba kell terelni a golyókat, más néven a német biliárd. 16 Sűrűn használtak olyan asztalt is, ahol a lyukakat be lehetett takarni, s amely így mindkét játékot lehetővé tette. 17 Igen sok fajta játék volt szokásban, pl: harcróta (à la guerre, magyar neve alagér), gulyaróta (más néven pyramide), vonalróta, nagy- vagy spanyolróta, olaszróta, tekeróta, német ütközésróta, francia ütközésróta. Magyarországon az egyik első biliárddal kapcsolatos rendelet 1788-ból való, amikor is vecsernye idejére megtiltották a „csattogó" biliárdjátékot. Az egyik ennél korábbi, 1772-ből származó rendelet szerint a Helytartótanács munkaszüneti napokon délután négy óráig megtiltott mindennemű játékot. Itt még nem említik külön a biliárdot, de mivel az 1770-es évek közepétől folyamatosan találkozhatunk vele, valószínűleg ezt is beleértették. Ekkorra i Beviloquo... 57-58. p. Petho... 17. p. ío. öt meg is örökítették játék közben. Petho... 16. p. H. Volt idő, amikor ún. kettős végű dákéval játszottak. Ennek egyik vége visszahajlott, a másik egyenes volt, s ezzel már lökni lehetett a golyót. 12. A francia katonatisztet Mirgounalnak hívták, s az 5 révén vált lehetővé az összes rafinéria, pörgetés, csavarás, ami a játék savaborsa lett. Pemo... 19. p. Adorján Gyula: A biliárdjáték könyve. Bp., 1896.7. p. (A továbbiakban: Adorján...) 13. Készültek például elefántcsontból, celluloidból is. tehát Magyarországon is elterjedt, sőt valószínűleg korábban is, hiszen a szabályozás mindig már kialakult formákra irányul. Ezekre az évekre tehető az első biliárd20 háború is. A pesti kávésok egymás után állították fel biliárdasztalaikat, s mivel elég sokba kerültek, szerették volna, ha ez kizárólag az ő privilégiumukká válik. Hausier Sebestyén, a Hét Választófejedelemhez címzett fogadó tulajdonosa azonban emeleti tánctermeiben biliárdasztalokat állított fel. Ez ellen tiltakoztak a Helytartótanácsnál a pesti kávésok, s az ügy a köztudatba az erősen zsurnaliszta „biliárdháború" megnevezéssel került be. (Ez volt egyben a kávésok első guilde-szerú fellépése is). Az említett fogadó tulajdonosa azzal védekezett, hogy több más vendéglő tánctermében is van biliárd, mint pl. a Két Nyúlban illetve a Két Csukában. Végül még Albert herceg királyi helytartóhoz is folyamodott, de mindez nem változtatottá határozaton, a fogadósnak le kellett szerelnie asztalait. A háborúskodásnak persze volt még folytatása, hosszú időn át húzódott a harc, egészen a 19. sz. második feléig. A kávésok a biliárdot saját privilégiumukká akarták tenni, s ennek értelmében léptek fel. Végül el is érték céljukat, a biliárdtartás kizárólagos kávésjoggá vált. Mindez meg14. Egységesítette az asztal méreteit, meghatározta a posztó minősegét, s ezzel egységesítette a biliárdot. Petho... 18-19. p. is. /. m. 17. p. u. Tolnai Új Vilóglexicona. Bp., 1926. Billiard dmszó. 17. Thomas Mann: A Buddenbrook ház. Bp., 1991.37. p. is. Siklóssy... 11.613. p. 19. Bevilaqua... 239. p. lottón... 301. p. 20. Siklóssy László: ISO éves a magyar biliárd. Az Újság, 1926. február 14. 6. p.
