Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)

HELYEK ÉS TÖRTÉNET - SALY NOÉMI A Krisztinaváros és a Philadelphia

Biliárd és szerencsejátékok a kávéházban SZABÓ MÁRTA E múlt századi versike néhány sora érzékeltetheti talán legszemléletesebben a kávéházi hangulatot, s mutatja meg leginkább a kávéháznak azt a sajátos tulajdonságát, hogy az kezdettől fogva több, mint a kávé elfogyasztásának színhelye. A játékok otthona is, vagyis játékosház. A legelső kávéházakban, ahol édességet és hűtött üdítőket is árultak, a tulajdonos 2 í egyben játékmester is volt. így vált szórakozóhellyé, ahol a szabad idejüket vígan eltölthették a vendégek. Nem véletlen, hogy épp ezek a területek találtak egymásra, hiszen ugyanaz a lelki ösztönzőerő élteti mindet. A kávéház a kikapcsolódás, gondűzés helye, ahol megszabadulhatunk a mindennapi problémáktól. Ez természetesen kapcsolódik össze a játékkal, mely szintén a szórakozás egyik eszköze. Azt az illúziót érjük el, miszerint minden lehetséges, nyerés-vesztés, de irányítani egyiket sem igen lehet, akárcsak az életben. Legalábbis sokan így érezték, és így érzik máig. A játék tehát maga az élet illúziója. Hiszen minden játék szimbólumrendszerében megjelenik maga az élet: a szerelem, a város, az élet és a halál stb., s a cél mindig a halál legyőzése, a halál figurájának birtoklásával, megszerzésével, mert mindig ez éri a legtöbbet, s így az összes többi figurát üti. Ezek a figurák még a középkor jelképei, a danse macabre (halálTekeasztal, makaó, Ezek kezdetben külön házként léteztek, úgymint édességes bolt (Confisieria), rozsolisos ház (Rossoglieria) és játékosház (Bisccazzieria). Bevilaqua Borsody Béla-Mazsáry Béla: és tarokk és dominó, pMûj Bp., 1935.12. p. (A továbbiakban: pipafüstből nagy felhő, Bevilaquo...) N'est-ce pas Messieurs ? 2. Pl. Giovanni Conti olasz kávés. (Bevilaqua... 22-23. p.)