Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)

HELYEK ÉS TÖRTÉNET - SALY NOÉMI A Krisztinaváros és a Philadelphia

ma is olyanok, mint a megnyitáskor voltak. Az asztalok hófehér márvány lapjai pedig a közeli Képzőművészeti Akadémia diákságát állandóan arra késztették, hogy rajzoljanak rájuk. Hevesi Lajos, a híres kritikus, a Jelky András kalandjainak szerzője, megrögzött pesti és bécsi kávéházi törzsvendég szerint a pincéreknek sokszor nem volt szívük letörölni a mulandó kis remekműveket. A késő szecesszió lehiggadt formái nálunk, Budapesten is a funkcionalitás irányába mutattak: az ekkor tervezett belsőkben a falakat többnyire egyenes vonalú, egyszerű mértani formákra tagolt lambériák borították, és a színek is visszafogottabbak lettek. Az 1909 és 1912 közötti gazdasági fellendülés a budapesti kávés építkezésekben is éreztette hatását. Az új tulajdonosok gyakran átalakították, modernizálták a helyiségeket. Az iparművészeti kultúra századfordulós fellendülésének a hatására az egységes stílusú enteriőröket tervező belsőépítészek ekkor már a művészi hatás szempontjait is figyelembe véve építették át a patinás kávéházakat. A Múzeum kávéház 1900-as évek Szántó András gyűjteménye „E ... csempéket a Zsolnay cég szállította. Burkolataik egyik utolsó hírmondója a Múzeum kávéházban maradt meg. "