Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)

HELYEK ÉS TÖRTÉNET - SALY NOÉMI A Krisztinaváros és a Philadelphia

tulajdonos a legpompásabb fantáziával, az építkezés és portálkiképzés minden finom eszközével aláhúzta azt a régi szívélyes hangulatot, amely ennek a kávéháznak mindig sajátja volt. A jó üzletvezetés a legbiztosabb propaganda, itt pedig meg kell jegyezni, hogy a Philadelphia mindig alkalmazkodott a budai polgárok igényeihez. Adott annyi hangulatot, kedves ismeretséget, billiárdot és minden más jót és szépet, amennyit soha nem lehet eléggé megfizetni. Mindezen felül pedig jelentette a budai kávéház fogalmát, amelyet rajta kívül senki üzeme nem jelent. Budai polgárok, mikor majd visszatérnek a Krisztina tér sarkára költözött kávéházba, pillanatig talán azt hiszik: ez egy új kávéház, amelynek új szokásai és új árai lesznek. Mi azonban tudjuk, hogy a megifjodott Philadelphia csak külsőségekben változott meg; bensejében ugyanaz ma is, ami volt: a budai úri közönség mai igényének kényes Ízléssel eleget tevő, úri kávéház: budai kávéház, amely múltjával a szivünkhöz nőtt és új szépségével további bi33 zalomra méltó.' Szabóék az új „Filát" a Budai Polgári Casino épületébe költöztetik, a Hazai Takarék helyére. A helyiség korai történetét föntebb már áttekintettük. Építésze, Francsek Imre

34 (1864-1920) később a 33 Budavára, 1936. augusztus 21. Itt jegyezzük meg, hogy a Magyar Közgazdaság 1936. július 30-i számának értesülése szerint egy kft. a régi Fila helyén „kávéház-éttermet és bárüzemet" akart volna nyitni. Ezt a kerületi elöljáróság a lap szerint valószínűleg elutasítja, mivel „semmi esetre sem forog fenn közszükséglet". Nem is nyílt másik kávéház. 34. Nem tévesztendő össze idősebbik fiával, ifj. Francsek Imrével, aki a Széchenyi-fürdő strandjával írta be nevét a város építészet-történetébe, majd Iránban dolgozott tizenkét évig. Közmunkatanács főmérnöke, második házassága révén pedig Bárczy István polgármester sógora lett. Eklektikus, historizáló alkotásai közül említésre méltó a városligeti műjégpálya épülete, a szentesi evangélikus templom, a Gellérthegy lépcsőrendszere és támfalai - meg ez a kaszinó, melynek hajdani derűs szépségéből mára semmi sem maradt. Kopár, komor KISZ-, párt- és munkásőr-székház lett, sorsa azóta sem javult. A bálteremben bálásruha-vásárok tartatnak - e sorok írója nem minden malícia nélkül szokott ott turkálgatni, a stukkós mennyezetről lógó förtelmes neonok fényétől káprázva, s képzelvén maga elé a megnyitási ünnepség díszvendégeinek gratulációit fogadó snájdig fiatal mérnök: a dédapja mosolyát. Visszakanyarodva a közelebbi múlthoz: a kávéház új arculata Erhard Ernő építésziparművész műve, aki ekkoriban több üz35 let átalakítását is végzi. A fényképen látható szép, világos helyiség „méreteiben és felszereltségében is jóval szerényebb volt nagy elődjénél, látogatói is mások voltak. 36 Rövid ideig élt." A pusztulás krónikása 1948-ban írja le (igaz, talán a régi épületről): „Vak ablakai üresen bámulnak az elmenőre. Nem integetnek többé be rajtuk a Horváth-kert őszi lombjai. Nem merenghetsz többé a tavasz aranyos sugárzásában Ott esett szovjet fogságba, és 1952-ben nyoma veszett a Gulag lágereiben. 35. A Margit körút 40-ben a Casino kávéház helyén nyílt Magyar Világot és a régi Vígszínház kávéházból átalakított Viktóriát is ő tervezte. Ld. Vendéglátóipan Szemle, 1936. július 1; 1937 szeptember, november 36 Budai Balogh Sándor: Három Philadelphia. Budapest, 1984. 7. szám, 21. p.