Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)

HELYEK ÉS TÖRTÉNET - SALY NOÉMI A Krisztinaváros és a Philadelphia

Színkör szép művésznőjéről, Haraszty Miéiről nevezték el."

12 Ha a Cyrano Roxanjáról házi főzésű likőrt keresztelnek el a szemközti kávéházban, nyilvánvaló: ugyanaz a nagyérdemű lelte gyönyörűségét Mici mindkét alakváltozatában. S a későbbiekben persze a színház pusztulása a kávéház hanyatlásához is hozzájárult. „Végigmentél a budai utcán, s megsimogattad szőke kisfiúk fejét..." A polgárság kezdeti összetételéről jó képet ad például az első magyarországi kisdedóvó: Brunszvik Teréz Attila úti „Angyalkertjének" anyakönyve. Az első óvodai tanítók: Weldy József és felesége, Steinacker Alojzia, Mathias Kern, Rieder Máté, Baumann Jozefa és Völgyi Lázár gondos följegyzéseiből nemcsak a gyerekek neve, hanem a szülők foglalkozása és vallása is kiderül. A krisztinai (és vári) gyerekek: Wallerschütz, Hubáts, Fischer, Carsa, Kloise, Honner, Koschalits, Kreineker, Zelenka, Roth, doktor Forti két kisfia, Taxer Gertrud (ingyenes növendék, anyja szolgáló), Fäller Antónia, Diedrich Ágoston, Branthuber Károly, s elvétve egy-két magyar nevű: Belányi Kati, Országh Sándor. 1829-ben 24 katolikus, 3 izraelita; köztük Cohn Lénárdnak, az első zsidó óvoda alapítójának kisfia, Lipót. 1830-ból, amikor a napi gyereklétszám 25 és 149 (!) között mozgott, részletes adatok is vannak a 12. Balassa Imre: /. m. 13. Zibolen Endre: Brunszvik Teréz kisgyermekiskolái, In: Bilibok—Sebestyén—Zibolen : Első óvodáink életéből. Bp., szülőkről: 26 szőlősgazda, 5 kereskedő, 2 pincér, 2 vendéglős, de akad nyomdász, pék, posztónyíró, disznópásztor, lőszertáros, rendőr, szappanfőző, patikusnő, nyelvmester, küldönc, toronyőr, professzor, kőfaragó, helytartósági fogalmazó, hajózási mérnök, könyvkötő és molnár is.

13 Látnivaló, hogy immár igazi várossal van dolgunk: a lakosság legszélesebb rétegét alkotó szőlőművesek mellett mesteremberek és értelmiségiek, szembetűnően egészséges számbeli és szakmai összetételben. Ezeknek a gyerekeknek, a Krisztinaváros „csöndes svábjainak" meg a tabáni rácoknak és görögöknek ivadékaiból lett néhány évtized múlva Krecsányi magyar színházának - és a Philadelphia törzsasztalainak közönsége. Az 1894-95-ös tanévre beiratkozott elemisták statisztikája a krisztinai lakosság szapora növekedését mutatja: míg a vári iskolába 445 gyerek jár, a tabániba 795, a Szarvas téri inasiskolába 305, a Krisztina téri elemibe 580, az Attila útiba pedig 663. A két „lenti" városrész gyerekszáma már többé-kevésbé kiegyenlítődött.

14 Az alsófokú iskolák után jellemző módon nem a Tabánban, hanem a fiatalabb, de polgáribb Krisztinában épült gimnázium, 1892-ben a mai Petőfi, I. ker. Királyi Katolikus Gimnázium néven. Az 1881-ben létrejött vári polgári lányiskola 1892-től „felsőbb leányiskola", majd 1916-tól leánygimnázium: ez a Szilágyi, amelynek Mészáros utcai új épületében, épp a budai lámpagyújtogatók hajdani telepének heTankönyvkiadó, 1984. H Buda és vidéke, 1894. szeptember 3.