Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)

HELYEK ÉS TÖRTÉNET - VADAS FERENC Belsőépítészet és térhasználat a New-Yorkban

zés módosuk részben az időszak vége felé; 1911-ben bútorcsere történt a karzaton: a tömör támlás, jellegzetes tárcsákkal díszí­tett pamlagok, valamint a modern asztalok és székek a kiváló építész és bútortervező, Kozma Lajos tervei szerint készültek. 15 1913-ban véget ért a kávéházban a Harsá­nyi-korszak. Megalakult a New-York ká­véház részvénytársaság, mely sűrűn válto­zó részvényesekkel az államosításig üze­meltette a kávéházat, az első időszakban Bánó Dezső és társai vezetésével. 16 1918-ban Aczél Miksa és társai vették át a kávéházat. 17 A sajtó a hely karakterét fél­tette a változástól: „A szuterénből étterem lesz. A földszinten és a galérián nagy ameri­kai stilű bár nyer elhelyezést és a hölgy­18 terem cukrászdává alakul át." Ez lesz a kegyelemdöfés. A félt változások részben bekövetkeztek: a mélyvízben étterem lé­tesült a biliárdterem helyén, továbbá a „felső erkély háta mögött levő helyiségek­bői csinos bár-helyiség lett..." Belsőépí­tészeti átalakításról nem tudni, a berende­zés legalább részleges cseréje valószínű. Az eredeti, a Dohány utcai szárny pincé­jében lévő étteremről hallgatnak a forrá­sok. Feltehetően nem volt hosszú életű. A New-York éttermi korszakát minden fel­is. Intérieur, 1912/1.13. p. H. BFL Vll.2.e. Cégbíróság. Társas cégek jegyzéke. 64 B kötet fol. 264. 17. A cégjegyzékbe csak 1919 februárjában vezették át a módosítást, pedig a váltásra mór az előző év májusában sor került. is. K.: Gazdát cserél a New-York. Vágóhíd, 1918. május 7.11. p. 19. Az átváltozott New-York kávéház. Vágóhíd, 1918. augusztus 20.11-12. p. 20 Az étterem ötlete állítólag Dénes Gy. Aladártól, Aczél társától származott. Dénes Gy. Aladámé visszaemlékezése. MKVM dolgozás a mélyvíz funkcióváltásától datál­ja. Ennek az első - ideiglenes - bárnak az emlékét pedig elhomályosította a néhány évvel később létesült mahagóni bár. 1919-ben, majd két évre rá újabb bér­lőváltozás történt. 1921 nyarán Tarján Vil­mos és társai szerezték meg, több mint más­21 fél évtizedre a kávéházat , melynek ez lett a második fénykora. Tarjánról és az általa fémjelzett korszakról bőségesen szól a ká­véházzal kapcsolatos irodalom, így elégsé­ges a Tarján-érának csak az építészeti vo­22 natkozásait érinteni. Az ő nevéhez szokás kötni az étterem és a bár létesítését, alap­talanul. O csak továbbfejlesztette őket, igaz, szempontunkból épp ez az, ami érde­kes. Regnálása első öt évében nem történt építészeti jellegű változtatás, a következő kettőben annál több. Az átalakítások terv- és iratanyaga hiá­nyosan maradt fenn , így a történtek csak részlegesen rekonstruálhatók. A változás fő elemeként lényegesen kibővült az étte­rem, hozzácsatolták a Miksa utcai szárny alagsorát, azaz a játéktermek alatti terüle­tet (a korábbi chambre séparée-k helyét). Itt létesült az épület e korszakának legje­lentékenyebb belsőépítészeti alkotása: a márványterem. 24 Egybenyitották a mély­adattár 465-70. Itsz. 21. Mint a 16. jegyzet fol. 265. 22. A Tarján-korszakro a legtöbbet idézett forrás magának a bérlőnek a két visszaemlékezése. Tarján Vilmos: (t.v.)-től a íorjónig. Bp., é. n. 159-166.; 193-196. p., valamint (csak a bánói) uő: Pesti éjszoko. Bp., 1940.37-41. p. 23. A BTM Kiscelli Múzeum tervtárában, illetve a BFL-ben. 24. Helyének korábbi funkciójára az engedélyezési kérelemre adott műszaki vélemény utal: „Az alagsort azelőtt kabaré céljára használták..."

Next

/
Thumbnails
Contents