Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)
HELYEK ÉS TÖRTÉNET - VADAS FERENC Belsőépítészet és térhasználat a New-Yorkban
vízzel, hátrább vonták a fölöttes karzatrészt és áttörték a nagyobbik játékterem ottani falszakaszát: a Hauszmann által alkalmazottal megegyező, csavart törzsű oszlopos hármas nyílást alakítottak ki. 25 A konyhát a Dohány utcai szárny alagsorában rendezték be, az oldalhomlokzaton bejáratot nyitottak a karzatlépcső mellett, hogy az étterem közvetlenül, a kávéház érintése nélkül is megközelíthető legyen. A főbejáratot viszont a sarokról a hölgyteremhez helyezték át. A tervező, a neves belsőépítész, Forgó Gtf'^or neobarokk stílusban tervezte meg az átalakítást, tökéletesen alkalmazkodva a Hauszmann által harminc évvel korábban kialakított formavilághoz. Ez nemcsak ott érvényesül, ahol átalakítást - kiegészítést - végzett, hanem a márványteremben is, melynek részletkiképzése nem másolja a New-York más tereit, stílusában mégis tökéletesen illik hozzájuk. Ehhez az is kellett, hogy olyan remek kivitelezők álljanak rendelkezésre, mint Rákos Manó cége (szobrász, stukkó és műmárvány munkák), vagy Sóty Zoltán (műlakatos). 1927 őszén átadták a megnagyobbított éttermet, melyet teljes elismeréssel fogadtak: „... márványból, rézveretből, tükörből, plüssből 27 készült költemény". Hasonlóan pozitív fogadtatásra talált a következő év szenzá25 Hasonlóképpen váltották ki a szomszédos - a Dohány utcai traktusba eső, a játéktermet a kávéházi karzattól elválasztó falszakaszt, megnyitva és megduplázva a játékterem bejárata körüli ugyanilyen kialakítású Hauszmann-féle faltagolást. Az eredeti (1892-es) engedélyezési terven egyébként ugyanez a megoldás szerepel (csak a kivitelezés közben módosult), így nemcsak a részletek azonossága miatt tekinthető autentikusnak. 26. A kivitelezők felsorolása: A megnagyobbított New-York kávéház. Vállalkozók Lopja, 1927. október 13.7. p. ciója, a mahagóni bár, melyet a márványteremre szimmetrikusan, a Miksa utcai kapualj túloldalán alakítottak ki. A Miklós Dezső tervezte enteriőrt a különleges fényeffektusok tették egyedivé „... opálos, finom fénnyel világító alabástrom-oszlopok, a titokzatosan rejtett fényhatások, a hirtelen fölvillanó színes fénnyel itatott asztallapok". 28 Az exkluzív bár hamarosan a pesti éjszaka központja lett, világhírű vendégekkel. A bár és a luxusétterem mellett megmaradt a kávéházi rész szociális heterogenitása. Létrejött a Tarján-üzem sajátossága, a nagyon különböző társadalmi helyzetű vendégek egyidejű jelenléte a New-Yorkban. 29 A bár funkciója öt évvel később megváltozott, anélkül, hogy át kellett volna alakítani. Elég volt a berendezést kicserélni: „... most bokszokkal, páholyokkal, íróasztalokkal és szabad römizéssel egy pazar, minden igényt kielégítő terem áll a pesti 30 művészvilág rendelkezésére". A művészszoba sem maradt fenn sokáig, visszaalakították bárrá, s ekként működött - lényegében változatlan formában - az 1973-as rekonstrukcióig. A harmincas években további átalakítások történtek. 31 Közülük a legjelentősebb, hogy a Miksa utcai szárny földszintjét - a bár fölött - klubhelyiségek foglalták el. 27 Pest fotográfiája: a Café New-York. Színházi Élet, 1927.43. 99. p. 28 A pesti éjszaka ragyogása. Színházi Élet, 1928.32.109. p. 29. Erről részletesen ír maga Tarján, a 22. jegyzetben hivatkozott visszaemlékezéseiben. 30 A New-York művészszobája. Színházi Élet, 1933. 40.78. p. 31 Ezeket a palotát 1937 óta birtokló Nova Rt. számára 1938-ban készített felmérési tervsorozat lapjai mutatják. BFL XV. 327/93.