Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)
HELYEK ÉS TÖRTÉNET - SCHWEITZER GÁBOR Lapok az Abbázia kávéház történetéhez
sen bejelentették, hogy Steuer Lóránd ügyvezetői igazgatói megbízásának teen21 dőiről véglegesen lemond. A zsidótörvények éveiben hallgatásra ítélt, utóbb a nyilas terror áldozatává vált költő, Kemény Simon naplójában így ír: „Zsidótörvény: Az Arizonát eladták 500 000 pengőért, az Abbáziát 300 000ért." 22 A közgyűlés Steuer Lóránd bejelentését egyébként „sajnálattal" vette tudomásul, egyúttal vitéz Miklós Józsefet ajánlotta, majd nevezte ki utódjául. Ezzel a bejelentéssel a világháború végéig megszűnt a Steuer-család minden hivatalos kötődése 23 az Abbázia Kávéházhoz. Egyidejűleg természetesen bekövetkezett az őrségváltás a részvényesek között is. Noha a részvényesek és az általuk birtokolt részvények száma már az első rendes közgyűlés után is változott, 1942-ben teljesen új nevek kezébe került az Abbázia Kávéház Rt. A legtöbb részvénye, szám szerint 200, vitéz Miklós Józsefnek volt, míg felesége 75, és Miklós Aranka 50 részvényhez jutott. A megmaradt részvényeken négyen osztoztak. A részvénytársaság 1943. január 16-án rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen elhatározták a társaság felszámolását, melynek lebonyolításával vitéz Miklós Józsefet bízták meg. A felszámolásra - a közgyűlési jegyzőkönyv tanúsága szerint - amiatt került sor, mert a Pénzügyminisztérium a részvénytársasági jellegre való hivatkozás miatt nem adta meg az italmérési engedélyt. Az engedély megadását pedig ahhoz kötötte, hogy „a kávéház és vendéglői üzem" a társaság felszámolásával egyéni cégként folytassa működését. A részvénytársaság 1943. december 16-án tartott rendkívüli közgyűlésén vitéz Miklós József vételi ajánlatot tett a kávéházra, amelyet a részvényesek egy ellenszavazattal el is fogadtak. A beérkezett négy vételi ajánlat közül az övé bizonyult a legkedvezőbbnek. A részvénytársaság 1944. január 16-án tartotta végelszámoló közgyűlését, amelyen bejelentették a társaság feloszlatását. Egyúttal intézkedtek a cégbírósági bejegyzés törléséről is. 24 A jogutódként fellépő vitéz Miklós József - miután kiváltotta iparengedélyét 25 , és felvették az ipartestületbe {Kávésok Lapja, 1944. március. 1.)- 1944. szeptember 18-án bejelentette a Budapesti Kávés Ipartestületnek, hogy a kávéház a légitámadások miatt szeptember 14-e óta nincs üzemben. 26 2i Lásd uo. 22. Kemény Simon: Hapló. Bp., 1987.17. p. A kávéházak hanyatlásáról szól az alábbi naplórészlet is: 1942. „május 29.: (...) Ma üresek a budapesti kávéházak, és el fognak pusztulni. A zsidótörvény kényszeritette a zsidó tulajdonosokat, hogy jól menő üzleteiket jó áron adják el. Ez megtörtént. A zsidótörvénnyel kereszténnyé tették a kávésipart..." 123. p. 23 Az 1945-öt követő időszakban ismét Steuer Lóránd neve fémjelzi a kávéházat, ám ene a rövid, államosításig terjedő periódusra nem terjed ki e mostani áttekintés. 24. A részvénytársaságra vonatkozóan lásd a 21. lábjegyzet alatt idézett iratállományt, cg 38782. Ezen kívül a Nagy Magyar Compass vonatkozó, 1937/38-1943/44-es kötetei is közölnek a forgalomra vonatkozó adatokat az Abbázia Kávéház Rt. működésére nézve. Az éves zárszámadásokat és a felszámolásra vonatkozó hivatalos közleményeket - az alapító okirat értelmében - a Budapesti Közlönyben folyamatosan közzétették. 25. Lásd BFL IX. 233/b. Budapesti Kávésok Ipartestülete 75/944 sz. alatti iratát arról, hogy vitéz Miklós József 1944. január 4-én kávéházi és vendéglői iparengedélyt kapott. 26. Lásd 16. lábjegyzet 75/944
