Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)

HELYEK ÉS TÖRTÉNET - SCHWEITZER GÁBOR Lapok az Abbázia kávéház történetéhez

kulás lényegében családi tőkeapport révén 19 ment végbe. Az alakuló közgyűlésen az 500 darab, egyenként 200 pengő névértékű részvény megosztásáról is rendelkeztek: a nyolc részvényes közül 300 részvény Lórándot mint egykori tulajdonost illette meg, féltestvére, özv. Steiner Hermann-né (máshol Arminné, szül. Steuer Elza) 104 részvényt mondhatott magáénak, míg Lóránd felesége és egyik rokona, Rédl István (valószínűleg az egyik leánytestvér, Rédl Sándorné, szül. Steuer Erzsébet fia) 18-18 részvénnyel rendelkezett. A család ügyvédje, Bakonyi Pál, aki a későbbiekben egy ideig fő részvényese lesz a részvénytársaságnak, egyelőre 15 részvényt 20 birtokolt. A részvénytársaság igazgatóságába a két főrészvényes, Steuer Lóránd és özv. Steiner Hermannné került. A cég vezetésével Steuer Lórándnét bízták meg, aki 1938-ig tölti be e tisztséget. A cégvezető ezután Steuer Lóránd lesz. 1939 nyarára az igazgatóság létszáma - Steuer Lórándné lemondása, illetve Steiner Hermann-né elhunyta folytán - egyetlen főre, Lórándra olvadt le. A részvénytársaság 1939. március 18-án tartott második évi rendes közgyűlésén a részvények többsége még mindig a szűk értelemben vett család kezében volt. Steuer Lóránd 230, míg felesége 212 részvényt mondhatott magáénak. A következő évi, 1940. február 3-án megtartott harmadik évi rendes közgyűlés azonban már jelzi az ország életében időközben bekövetkezett, elsősorban politikai jellegű változásokat. Az 1938-ban elfogadott ún. első, és az 1939-ben meghozott ún. második zsidótörvény, mint ismeretes, a zsidóknak a társadalmi, a gazdasági és a közéletből való kiszorítását célozta. Ennek hatását kimondatlanul is nyomon lehet követni e gazdasági értelemben véve kis vállalkozás, az Abbázia Kávéház Rt. esetében is. A fellelhető cégpapírok, az igazgatóság, illetve a közgyűlések jegyzőkönyvei egyetlen szóval sem említik, hogy mi a részvénytársaság életében és működésében bekövetkezett lényegi/személyi változások valódi oka. De talán nem is volt szükség a vonatkozó törvényekre való hivatkozásra, hiszen a rideg tények önmagukért beszéltek. Egy apró jel azonban mégis utalt a közállapotokra. Az 1939-ik évi rendes közgyűlésen az igazgatóság beszámolójában olvashatjuk az alábbi árulkodó mondatot: „A politikai és gazdasági élet rosszabbodása a forgalom csökkenésében ugyan éreztette hatását, azonban az üzleti kiadások csökkentésével ellensúlyoztuk a forgalom csökkenését." 1940-ben, s ugyanez érvényes a következő esztendőre is, Steuer Lóránd tulajdonában már csak 130 részvény maradt, felesége mindössze 12, míg a fentebb már említett Bakonyi Pál ügyvéd 215 részvényhez jutott. (65 részvényt mondhatott magáénak Bittner Béla ügyvéd, míg Rédl István 72 részvénnyel rendelkezett.) A cég gleichsaltolása vagy, a korszellemet jobban kifejező terminust használva, „árjásítása" 1942 januárjára fejeződött be. A január 15én megtartott ötödik évi rendes közgyűlé19 A bejegyzést lásd BFL VII. 2/e. Kereskedelmi társas cégek 20. Lásd uo. jegyzéke. 165. köteti, lap cg 38782/5